Miközben a foglalkoztatottak száma lényegében nem változott – bőven a statisztikai hibahatáron belüli mozgott –, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent idén május–júniusban, a tavalyi azonos időszakhoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentéséből, amely szerint a vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma 3,949 millió, a munkanélkülieké 297 ezer fő volt, ami 7 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.
Szakértők az árnyalatnyi javulást főként a számítások módszerének változásával, illetve az októberig tartó közmunkaprogrammal magyarázzák.
*
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint javítja a statisztikát, hogy a korábbiakkal szemben foglalkoztatottnak tekintik azokat a munkakeresőket, akik részt vesznek valamely, a munkaügyi hivatal által ajánlott képzésben. Számuk elérheti a tízezret, s mellettük még nem mutatja a statisztikában a negyvenezer elbocsátott közalkalmazottat, akik zöme jelenleg még a felmondási idejét tölti. Palkovics Imre mindezek mellett a tartósan munkanélküliek számának bővülését, illetve a munkakereséssel eltöltött idő növekedését tartja a legnagyobb problémának. Mára ugyanis a munkanélküliek több mint fele egy éve vagy annál régebben nem tudott elhelyezkedni, miközben a munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónapra emelkedett. – Köztudott – fejtette ki –, hogy minél tovább marad valaki távol a munkaerőpiactól, annál nehezebben fog tudni visszailleszkedni, vagyis a hosszú ideje eredménytelen álláskeresők nemsokára már az inaktívak számát fogják növelni. A szakszervezeti vezető jelezte azt is, hogy a foglalkoztatási hivatalok adatai, amelyek konkrét bejelentéseket tartanak nyilván, illetve a KSH megkérdezéses alapú statisztikája – amelyben foglalkoztatottként szerepelhetünk már akkor is, ha az előző héten egy órát dolgoztunk – között óriási eltérések vannak. Vagyis véleménye szerint a valós munkanélküliségi ráta lényegesen magasabb a kimutatottnál.
Hasonlóan vélekedett Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke is, aki azon véleményének adott hangot, hogy a valóságnál kedvezőbb adatokat feltételezhetően a közmunkaprogramban foglalkoztatottak nagy száma is elősegítette. Jelenleg 10-15 ezer ember dolgozik országszerte közmunkásként. Bernáth Ildikó szerint emellett nagyon korlátozott pozitív hatása lehet még a munkaerőpiac minimális kifehéredésének, amit a folyamatos ellenőrzések és komoly összegű bírságok válthattak ki. A szakpolitikus szerint nyilvánvaló, hogy a gazdaság növekedési ütemének visszaesése, illetve a közszférában beharangozott elbocsátások hatása azonnal megmutatkozik, amint októberben véget érnek a közmunkaprogramok.
A hazai hétszázalékos munkanélküliségi ráta egyébként nemcsak a régi uniós tagállamok 6,3 százalékos átlagát, hanem a 27 tagország munkanélküliségi rátájának 6,6 százalékos átlagát is meghaladja. A munkaképes korú lakosság alig több mint a fele jelenik meg a munkaerőpiacon, amivel ugyancsak sereghajtók vagyunk Európában.
Exportban bíznak a hazai nagyvállalatok. A hazai GDP a második negyedévben 1,4 százalékkal haladta meg az előző évit, s ez a növekedési ütem elmaradt az elemzői várakozásoktól. A lassulást előidéző okok között fontos szerepet játszott a közösségi szolgáltatások visszaesése, a beruházások stagnálása és a lakosság fizetőképes keresletének szűkülése – olvasható az Ecostat Kutatóintézet tegnap közzétett top 100 konjunktúra indexében. Mindazonáltal a legnagyobb hazai vállalkozások augusztusi 103,4 százalékos bizalmi mutatója a júliusi visszaesés után három százalékpontos javulást mutatott.
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
