Bírák előtt Huszein emberei

Megkezdődött Bagdadban a síiták ellen 1991-ben elkövetett tömegmészárlás felelőseinek a pere. Az első öbölháború után kirobbant dél-iraki népfelkelést Szaddám Huszein rezsimje brutális kegyetlenséggel verte le. A vérengzésnek legalább százezren estek áldozatul.

Összesen 15 vádlottja van a pernek, köztük Szaddám Huszein unokatestvére, Ali Haszan al-Madzsíd, vagyis „Vegyi Ali”, aki kurd falvak elleni vegyifegyver-támadások elrendelőjeként kapta gúnynevét. Ugyancsak a vádlottak padján ül Szaddám Huszein féltestvére, Szabavi Ibráhim al-Haszan, magántitkára, Abed Hamíd Hamúd, Szultán Hásim volt védelmi miniszter, Huszein Rasíd, a hadsereg volt vezérkari főnöke és Szábir ad-Dúri volt katonai hírszerzőfőnök. A perben Mohammed Urejbi al-Kalifa bíró elnököl, aki az előző, a szaddámi rendszer tisztségviselői elleni második per bírája volt, s abban június 24-én halálra ítélte Madzsídot, Hásimot és Rasídot. Annak a pernek a tárgya a nyolcvanas években végrehajtott Anfal-hadművelet volt, amelyben több mint 180 ezer kurd esett áldozatául a tömeges kivégzéseknek és a falvak lakossága ellen bevetett vegyi fegyvereknek.
A mostani perben tárgyalják azt az öldöklést, amely a nagyrészt síiták lakta Bászra és Násziríja városokban 1991 márciusában kitört lázongásokat követte, amikor a demoralizált iraki katonák hazatértek a számukra vesztes öbölháborúból. Síiták tízezreit mészárolták le brutálisan Nedzsef és Kerbela szent városok körül, valamint Hilla és Bászra körzetében.
A bírák mintegy 90 tanúvallomást fognak meghallgatni, mivel a kiadott parancsokról szóló dokumentum egyetlen sem maradt. Az amerikaiak szerint Szaddám Huszein parancsolta meg, hogy ezeket a jelentéseket semmisítsék meg. Jelenleg a túlélők egy része épp George Bush akkori amerikai elnököt, a mostani elnök apját vádolja a vérontás előidézésével, ugyanis az amerikaiakkal szövetséges síitákat ő buzdította arra 1991-ben, hogy „vegyék kezükbe a sorsukat”. A síiták fel is lázadtak, ám kezdeti sikereik után megdöbbenéssel fogadták a hírt, hogy Washington kiegyezett Szaddám Huszeinnel. A tűzszünet megkötése után nem sokkal a kormánycsapatok el is kezdték a lázadás leverését. Az áldozatokat tömegsírokban rejtették el, ezek egy részét máig nem tárták fel.
A mostani tárgyalássorozattal azonban még nem ér véget Szaddám Huszein egykori embereinek felelősségre vonása. Bíróság elé fognak állni politikai és vallási csoportok tagjainak lemészárlása, Kuvait elfoglalása, síita kurdok iráni száműzetésbe kényszerítése, valamint a kurd Barzani törzs mintegy nyolcezer tagjának meggyilkolása ügyében.