Több mint tizenhét év telt el az 1990 júniusában lezajlott bukaresti bányászjárások óta, ám az akkoriban nemzetközi megrökönyödést kiváltó véres események értelmi szerzői a mai napig nem feleltek tettükért. Közülük Ion Iliescu volt román államfő számít az első számú felelősnek, a 77 éves szociáldemokrata politikusnak azonban mindeddig sikerült kibújnia a bírósági felelősségre vonás alól. Noha a bukaresti katonai ügyészség nemrégiben vádat emelt négy, az akkoriban négy halálos áldozatot és tucatnyi sebesültet követelő incidens során főszerepet játszó főtiszt ellen, előfordulhat, hogy a 17 éve húzódó nyomozás jelenlegi tényállása értelmében Iliescu civil státusának köszönhetően megszabadul a börtöntől. A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék katonai ügyészsége a minap Mihai Chitac nyugalmazott tábornokot, volt belügyminisztert, egykori helyettesét, Gheorghe Andrita tábornokot, valamint Dumitru Costea nyugalmazott ezredest, a ploiesti rendészeti egység egykori parancsnokát állította bíróság elé. Az ügyészség több mint tízéves nyomozás után tett vádemelési javaslatot az akkori események idején elkövetett gyilkosságok ügyében. A három egykori magas rangú katonatiszt ellen különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságban való bűnrészesség miatt indul bírósági eljárás szeptemberben, és hasonló a vád Vasile Constantin nyugalmazott ezredes ellen is. A vádirat szerint Chitac, Andrita és Costea adott parancsot alárendeltjeinek arra, hogy 1990. június 13-án éleslőszerrel lőjenek a bukaresti Egyetem téren összegyűlt, az egy hónappal korábban tartott választásokon hatalomra jutott Iliescu-rezsim ellen tüntető tömegre. Másnap az ország különböző pontjaiból 14 szerelvénnyel szállítottak a fővárosba bányászokat és munkásokat, akik Iliescu felbujtására a kormányellenes tüntetők szétverésében segédkeztek.
A katonai ügyészek feltárták: a tüntetők elleni megtorló intézkedések első számú felelőse Ion Iliescu akkori államfő, aki arra adott parancsot, hogy a karhatalom éleslőszer és páncélosok bevetésével oszlassa szét a civileket. Ráadásul a döntés minden jogalapot nélkülözött, amelyhez Iliescu nem kérte a legfelső katonai tanács beleegyezését. Az exállamfő őrültségnek tartja a vádat, és ma is fenntartja álláspontját, miszerint az egyetemistákból és értelmiségiekből álló tüntetők anarchiába próbálták sodorni az országot, és állami intézmények ellen követtek el „vandál, terrorista” cselekményeket. Iliescu időközben akkori bizalmasát, a román fővárost feldúló Zsil-völgyi bányászok által megbuktatott Petre Roman kormányfőt is bemártotta, mondván: a katonai beavatkozást a miniszterelnök hagyta jóvá. Miközben Roman határozottan tagadja a vádat, a napokban olyan nemhivatalos információk láttak napvilágot az exminiszterelnökről, miszerint államcsínyt próbált végrehajtani, amelynek során félreállította volna a hatalomból Iliescut. Aki nemrég az alkotmánybíróságtól kapott nem várt segítséget, miután a taláros testület elrendelte: katonai vádhatóság és bíróság nem járhat el polgári személyek által elkövetett bűncselekmények ügyében. Ezáltal a katonai ügyészség a polgári vádhatóság hatáskörébe utalta a volt államfőről szóló vádiratot. Miközben Iliescu azért szurkol, hogy az újabb eljárás még legalább egy évtizedig elhúzódjék, a ’90-es bányászjárások áldozatai és kárvallottai leszögezték: sohasem bocsátanak meg a politikusnak.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
