Kárpótlást akar az MKP

Szeptemberben a szlovák parlament elé terjeszti a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azt a törvénytervezetét, amely magában foglalná a benesi dekrétumok és az egykori Szlovák Nemzeti Tanács kollektív bűnösség elvére épülő rendelkezései alapján meghurcolt magyarok erkölcsi megkövetését és anyagi kárpótlását – tájékoztatta lapunkat Csáky Pál, a párt elnöke.

Neszméri Sándor
2007. 08. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tervezeten már dolgoznak a jogászok, a párt vezetői pedig arra készülnek, hogy a kérdésről párbeszédet kezdjenek a parlamenti pártokkal, de nemcsak az ellenzékiekkel, hanem a kormánykoalíciósokkal is – leszámítva a Szlovák Nemzeti Pártot –, hiszen a jogszabály elfogadásához az ellenzéki pártok 68 szavazata kevés volna.
Csáky Pál szerint a tervezet külön foglalkozik azokkal, akiktől nem csak az állampolgárságot vonták meg, és – ennek alapján – megfosztottak minden vagyonuktól, hanem „idénymunkára is kényszerítették”, vagyis azokkal, akiket Csehországba deportáltak. Erre azért van szükség, mert bár a deportálás volt a legdurvább megnyilvánulási formája a kollektív bűnösség elve érvényesítésének, „hivatalosan erre munkaerő-toborzás” alapján került sor egy önálló törvény alapján.
Csáky szerint az erkölcsi megkövetés formája hasonló lenne, mint amilyen a zsidókkal és a németekkel kapcsolatos volt, vagyis a szlovák parlament határozatban kérne bocsánatot a megaláztatásokért és meghurcolásokért. (Emlékezetes, hogy a zsidóság deportálásáért és a kárpáti németek kitelepítéséért a szlovák parlament már 1991-ben megkövette az érintetteket.) Az anyagi kárpótlásról szóló törvény pedig a zsidósággal kapcsolatos jogszabályt „kopírozná”, azaz létrejönne egy olyan alap vagy alapítvány, amelyet a költségvetés töltene fel, s amelyet a szlovákiai magyarság „kollektívan használhatna” saját belátása és igénye szerint nemzeti voltának megtartása és fejlesztése céljából. Az MKP elnöke szerint erre azért van szükség, mert „az idő előrehaladottsága miatt a meghurcolt emberek közül már csak nagyon kevesen élnek”.
A Magyar Koalíció Pártja 1998-as megalakulása óta – a három elődpárt teljes egyetértésével – mindvégig napirenden tartotta a kollektív bűnösség elvére épülő benesi dekrétumok máig élő hatásai megszüntetésének szükségességét, illetve a meghurcolt és megalázott százezrek erkölcsi és anyagi kártalanítását, ám az elmúlt két választási időszakban – amikor a szlovák kormánykoalíció része volt a magyar párt – egyszer sem sikerült a kormányprogram részévé tenni a kérdést. Csáky Pál lapunk erre vonatkozó kérdésére válaszolva elismerte, nem ad nagy esélyt törvénytervezetüknek, egyáltalán nem biztos abban, hogy bármelyik – koalíciós vagy ellenzéki – párt támogatását megszerzik. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a tervezetet benyújtsák, és tárgyalásra „késztessék” a kérdésről a szlovák pártokat, hiszen „ugyan a sajtó hasábjain sokszor vitatkoztunk már egymással a kérdésről, hivatalosan, a parlament talaján sem szakmai, sem politikai eszmecserére nem került még sor a magyarok meghurcoltatásáról, a kollektív bűnösség elvének rájuk vonatkozó érvényesítéséről”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.