Kelták és rómaiak Fehérváron

Római kori leleteket tártak fel a régészek Alba Regiában, azaz Székesfehérváron. A hatalmas mennyiségű felszínre került kerámia arról tanúskodik, hogy a város az ókorban a térség fazekasközpontja volt, ahol kelták és hódítók együtt éltek. A Budavári Palotában már látogatható a felújított romterület, az aquincumi múzeum pedig új, 400 négyzetméteres kiállítótérrel bővült.

Meg kell változtatnunk a városról kialakult történelmi fogalmainkat, újra kell írni Székesfehérvár kétezer évvel ezelőtti históriáját. Úgy tűnik, hogy a kerámiakészítés központjaként az ókorban is jelentős szerepe volt a településnek – tájékoztatta lapunkat Prander Péter, a Fejér Megyei Múzeumi Igazgatóság régésze. Az egymás mellett talált eraviszkusz vagy kelta, valamint római leletek azt bizonyítják, hogy ezek a népcsoportok együtt éltek, valószínűleg az előbbi alárendelt szerepben. Hasonló „együtt munkálkodás” a pannóniai régióban ritka jelenség, hangsúlyozta az ásatást vezető történész. A helyszín agyaglelőhelyként működött hosszú évszázadokon át, sőt az Árpád-korig folyamatosan erősödött a termelés. Kemencékre, rengeteg fazekastermékre és a szakma jellegzetes szerszámaira, vas- és bronztárgyakra bukkantak a helyszínen a régészek – mondta Prander Péter. A szomszédos telkeken is találtak már tárgyakat, de általában későbbi korokból. Érdekesség, hogy márványtárgyak és szobrok is előkerültek, amelyeket Itáliából, vagy a Római Birodalom más területeiről hoztak ide. A munkálatokat legalább szeptember 30-ig folytatják, de mivel jelentős területet (14 ezer négyzetméter) tárnak fel, még tovább is kutatnak műtárgyak után. A helyszínen üzletház épül, s alapterületénél nagyobb térséget kell kibontani. Itt is nagyszámú kerámialeletre számít a régész. Jelenleg a dokumentálást, a restaurálást, az adatok elemzését végzik. A fellelt tárgyakat végül a Fejér Megyei Múzeumban, egy nagyobb kiállítás keretében szeretnék bemutatni.
A napokban megnyílt a Budavári Palota nyugati oldalán felújított romterület, amely ezentúl új turistalátványosságként is szolgál. A tárlat a régebben itt állt öt ház pincerendszerén vezet keresztül. A régészek és építészek megőrizték a megmaradt középkori és barokk épületrészeket, megerősítették és helyreállították a meglévő pincefalakat és pótolták az elpusztult boltozatokat – adta hírül a távirati iroda.
A korábbinál kétszer nagyobb, mintegy 400 négyzetméteres kiállítótérrel bővül a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma, az új épületben szeptember közepétől új állandó kiállítás tekinthető meg, tájékoztatta tegnap az MTI-t Zsidi Paula, az intézmény igazgatója. Ezzel az 1894-ben alapított aquincumi múzeum több mint száz év után télen is látogatható lesz. Az igazgatónő elmondása szerint az állandó kiállítás súlypontjában a múzeum két nemzetközi hírű kincse áll: „a helytartói palota, amilyenhez fogható nem sok maradt fenn a Római Birodalomból, és az aquincumi orgona, amely a világon egyedüli a maga teljességében”.