Kevesebbet eszünk, iszunk, ruházkodunk, olvasunk és többet költünk gyógyszerre, miközben esett az iparcikk- és gépjármű-kereskedelem volumene is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb – második negyedévre vonatkozó – adatai szerint 2007-ben tovább csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma: az első fél évében 0,3 százalékkal, júniusban 0,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakának szintjétől. Míg az eladások jelentős részét – 92 százalékát – lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma júniusban csak kismértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött, addig az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai 6,8 százalékkal csökkentek. Mindeközben folytatódott a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának visszaesése is: ezen adat az első fél évben 2,5 százalékkal, júniusban 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának szintjéhez képest. Júniusban csak a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek és a csomagküldő hálózat eladásai növekedtek, míg legnagyobb mértékben az iparcikk jellegű vegyes, valamint a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikküzletek értékesítésének volumene esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. A gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelmi üzletek forgalmának látványos csökkenése is tovább folytatódott júniusban, ez jelentős mértékben, 14,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának szintjétől.
Mint arra a KSH is utal, az Eurostat gyorsbecslése szerint a hazánkban tapasztalható tendencia éppen ellentétes azzal, mint amit az EU-ban megfigyelhetünk: a kiskereskedelmi forgalom volumene ugyanis 2007 júniusában az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 2,2 százalékkal, az eurózóna országaiban 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A tagállamok közül kiemelkedően növekedett Lettország forgalma, ugyanakkor a magyar kiskereskedelemhez hasonlóan csökkenést mértek Németországban.
– Az iparcikkeken megspórolt pénz az élelmiszer-kereskedelemben jelentkezik, mivel ez a legalapvetőbb és legfontosabb szempont – állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György megkeresésünkre közölte: a reálbérek csökkenése, az élelmiszer-fogyasztás stagnálása, valamint az iparcikkek, tartós fogyasztási cikkek és gépjárművek terén tapasztalható látványos esés azt mutatja, hogy – ha némi ütemkülönbséggel – a lakosság a kiadások átcsoportosításával fedezi a megnövekedett rezsi- és élelmiszer-kiadásokat. A szakember szerint a kereskedelem esésének a kisebb – első sorban iparcikkekben utazó – üzletek lehetnek az igazi vesztesei, mivel tartalékaik nincsenek, s csak magasabb áron tudják kínálni termékeiket azon üzletláncokhoz és hipermarketekhez képest, amelyek lényegesen olcsóbban jutnak hozzá az áruhoz.
– Az egész magyar gazdaság zsugorodásához vezetett, amit a kormány reform címszó alatt próbál ráerőltetni az országra, ez mostanra a kiskereskedelemben is érezhető – kommentálta a KSH adatait megkeresésünkre Font Sándor. A Fidesz szakpolitikusa szerint az óriási adó- és közüzemi terhelés, valamint a reálbérek csökkenése miatt az embereknek elfogyott a pénzük, ami a fogyasztás csökkenésében köszön vissza. Mint fogalmazott, egy ország fejlődését jól mutató újlakás-építés csökkenése, valamint a gépjárműeladás zuhanása mostanra már minden területre begyűrűzött, az élelmiszer-fogyasztás terén pedig csak azért nem érezhető még nagymértékű fogyasztáscsökkenés, mert az emberek inkább nem fűtenek, de „enni viszont kell”. – Statisztikai adatok szerint a családok háromnegyede semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, nem tud félretenni, tehát egyik hónapról a másikra él. Sajnos, semmi jele nincs annak, hogy ez belátható időn belül pozitív irányba változna, a lakosság további elszegényedése várhatóan nemcsak a tartós fogyasztási cikkek terén lesz látványos, hanem az úgynevezett puha termékeknél, így az élelmiszernél is – fogalmazott Font.
Dan Petrescu
„Sohasem láttam ilyesmit a futballban” – kifakadt a Paksot kiejtő CFR edzője
