Koalíciós vita késlelteti a titoktörvényt

Koalíciós nézeteltérések miatt húzódik évek óta az új titoktörvény megalkotása. A késés már most gazdasági károkat eredményez a magyar vállalatoknak, amelyek a törvény hiánya miatt nem tudnak számos uniós közbeszerzési tenderen elindulni.

Ha a törvényt ősszel sem fogadja el az Országgyűlés, akkor a magyar cégek még alvállalkozóként sem tudnak részt venni a pályázatokon.
E hónap végéig kell a kormány elé terjesztenie a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek (NBF) az új titoktörvényről szóló törvényjavaslatot. Az augusztus végi határidő már a sokadik a törvény előkészítésének történetében, a titokvédelmi szabályok egységesítéséről ugyanis még 2004 áprilisában határozott a kabinet.
Az Európai Unió által is megkövetelt törvény elfogadását eddig főként az MSZP és az SZDSZ közötti nézeteltérés hátráltatta, a feladat azonban most már végleg a koalíció körmére égett: ha a törvényt ősszel sem sikerül elfogadnia a parlamentnek, akkor a magyar cégek jövőre is eleshetnek egyes uniós pályázatokon való részvételtől. Ennek oka, hogy a törvény – és az általa előírt megfelelő jogintézmény – hiányában hazánk nem képes tanúsítványt kiállítani a tender iránt érdeklődő magyar vállalatnak arról, hogy az átesett a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Márpedig ez alapfeltételnek számít több, az EU által kiírt közbeszerzésen, különösen az informatikai tendereken.
*
A törvény elfogadása nélkül a hazai cégek nemcsak fővállalkozóként, de még alvállalkozóként sem versenyezhetnek, azaz a koalíciós marakodás most már kézzelfogható gazdasági károkat okoz a magyar cégeknek.
Az új titoktörvény tervezetének elkészülését azonban nemcsak az SZDSZ és az MSZP között feszülő ellentét hátráltatja. A NATO és az EU minősített információinak hazai biztonsági védelmével megbízott NBF eddig több egyeztetést tartott a törvényről a minisztériumokkal, a civil szervezetekkel és az adatvédelmi biztossal, ám egyetértés eddig nem született. A viták elsősorban az állam által titkosítható tételek körül bontakoztak ki, mivel a civil szervezetek és az adatvédelmi biztos úgy ítélték meg: az új törvény ugyan jelentősen szűkítené a titkosítható adatok eddig roppant széles körét, ám a törvényjavaslat még mindig több, aggályosnak mondható tételt tartalmaz. A jelenlegi lista szerint például nem lennének megismerhetők a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások és megállapítások. Nem kerülhetnének nyilvánosság elé a fizetési mérleg javítására hozott egyes intézkedések, a kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslat adatai és háttérszámításai sem. A gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos tervek és az erre vonatkozó előterjesztés adatai ugyancsak titokban maradhatnának, ahogyan a bevezetni szándékozott illetékváltozások terveinek adatai is. A titkosítható tételek listája egyébként szinte csak Magyarországra jellemző, hiszen a legtöbb uniós államban nem is létezik titokjegyzék.
Az egyeztetésekre az augusztus végi benyújtási határidő miatt most már csak néhány nap maradt, a törvény elfogadása azonban valamennyi fél érdeke. Ennek fő oka, hogy hazánk és a NATO titkosítási gyakorlata között óriási különbség van. Jelenleg több százezer adatot minősít évente államtitokká a magyar állam, amely a sokszor 90 évre titkosított állam- és szolgálati titkokat csaknem 1800 különböző helyen tárolja. Összehasonlításul: a világ legnagyobb katonai szövetsége, a NATO évente néhány tíz esetben rendeli csak el a legmagasabb szintű titkosítási minősítést. A titkosítás hosszában is érdemi különbségek vannak: míg nálunk 90 év a felső határ, a legtöbb NATO-tagállam nem maximalizálja az időt.
A titoktörvény elfogadásában az ellenzéknek is jelentős szerepe van, hiszen a törvényjavaslat egyes pontjai kétharmados parlamenti többséget igényelnek. Ezzel kapcsolatban Demeter Ervin korábbi titokügyi miniszter lapunknak elmondta: a Fidesz évek óta szorgalmazza a törvény jóváhagyását, ezt azonban a koalíciós pártok közötti nézeteltérések rendre meghiúsították. Mint mondta, a Fidesz most is nyitott az új titoktörvény elfogadására, ám álláspontjukat csak a törvényjavaslat megismerése után ismertetik. A parlamenti egyezség kulcspontja éppen az a titokjegyzék lehet, amely felsorolja, az állam milyen adatköröket titkosíthat. Ezzel kapcsolatban a Fidesz már korábban közölte: nem járul hozzá számos, a költségvetéssel és a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos adat titkosításához.
Aggályait fogalmazta meg lapunknak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is, aki úgy vélekedett: át kell gondolni, egyáltalán szüksége van-e az országnak titokköri listára, vagy célszerűbb lenne-e a lista helyett egy szigorúbb ellenőrzési rendszert bevezetni. A biztos szerint a törvénymódosítás kidolgozásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az állampolgárok részéről jelenleg nagyfokú bizalmatlanság áll fenn az állammal szemben.