A Kuba szigetén levő guantánamói támaszponton 44 olyan menekültet őriznek, akiket az amerikai parti őrség az utóbbi években halászott ki a két ország között a tengerből. A menekültek közül 17-en éhségsztrájkot kezdtek húsz nappal ezelőtt fogva tartásuk mostoha körülményei miatt, és mert Amerika nem tette lehetővé számukra a letelepedést.
*
Éhségsztrájkjukat pénteken fejezték be, miután megtudták, hogy az Egyesült Államok, Magyarország és egy harmadik állam befogadja őket. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta, szűk körű külügyminisztériumi delegáció utazott Guantánamóra, amelyben a magyar Bevándorlási Hivatal is képviseltette magát. A Kuba szigetén található támaszponton a menekültek tájékoztatást kaptak Magyarországról, és kitöltöttek kérdőíveket, amelyeket Magyarországon értékeltek ki. Ezek alapján született meg a döntés arról, hogy 29-en kaphatnak politikai menekültstátust az országban, az erre vonatkozó dokumentumokat akkor írják majd alá, ha megérkeznek – ismertette a folyamatot az államtitkár, aki azt nem tudta megmondani, hogy ez mikor történik meg.
Horváthé Fekszi Márta hangsúlyozta: a beilleszkedés valamennyi költségét, beleértve a lakásbérlést, a nyelvtanulást és a téli ruhákat, az Egyesült Államok fizeti egy éven keresztül. A külügyi államtitkár emlékeztetett, hogy nem Magyarország az egyetlen közép-európai állam, amelyik kubai menekülteket fogad be, nemrégiben ezt Csehország is megtette. Mint mondta, a kubai menekültek befogadása mind az öt parlamenti párti tudtával és beleegyezésével történik.
Információink szerint a döntésről nem volt ötpárti egyeztetés, a legnagyobb ellenzéki pártot a Külügyminisztérium csupán tájékoztatta a kialakult helyzetről. A döntést ugyanakkor a Fidesz – megfelelő nemzetbiztonsági eljárás esetén – tudomásul vette, azt nem ellenezte. Szent-Iványi István (SZDSZ) lapunknak elmondta, a szabad demokratáknak tudomása volt arról, hogy hazánk kubai menekülteket kíván befogadni. „Magyarország külpolitikai elkötelezettsége megegyezik az SZDSZ azon törekvésével, hogy politikai üldözötteknek menedékjogot adjunk” – nyilatkozta az európai parlamenti képviselő. Mint mondta, a kubaiak befogadására az Egyesült Államok kérte fel Magyarországot, ahogyan számos más európai államot is. A kubai menekültügy alig néhány nappal azután került nyilvánosságra, hogy egy európai politikusokból álló nem hivatalos delegáció látogatást tett a szigetországban. A küldöttség tagja volt Eörsi Mátyás, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője, aki hazatérése után arról számolt be, hogy a delegáció tagjait Kubában egyenként beidézték a rendőrségre, telefonjaikat lehallgatták.
A kubai demokratikus ellenzék néhány tagja egyébként nemrég háromnapos látogatáson tartózkodott Budapesten. A kubaiak találkoztak Orbán Viktor Fidesz-elnökkel, Kóka János SZDSZ-elnökkel, Demszky Gábor főpolgármesterrel, Dávid Ibolya MDF-elnökkel is. Ezt követően jelentették be, hogy a Fidesz politikusai, képviselői személyes védnökséget vállalnak egy-egy kubai politikai fogoly felett.
Lapzártáig nem tudtuk elérni a Külügyminisztérium szóvivőjét, akitől azt szerettük volna megtudni, a lépés összefüggésben van-e a vízumüggyel, hiszen mint ismert, Budapest nem csatlakozott ahhoz a hat kelet-európai EU-tagállamhoz, amelyek bírálták azt a frissen elfogadott amerikai jogszabályt, amely továbbra is az elutasított vízumkérelmek arányához köti a vízummentesség megadását.
Magyarellenes üzenetek és gyújtogatás Kárpátalján
