Magángárdák a köz szolgálatában?

Várhatóan több száz céget és öt-hatezer egyéni vállalkozót töröl a biztonsági vállalkozások sorából az illetékes köztestület. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara ma és holnap rendezi elnökségi ülését. A 2006 óta hatályos új törvény értelmében végrehajtandó revízió után 80-85 ezer vagyonőr láthatja el feladatát a rendszerváltozás óta meghonosított szakma keretei között. A kamara alelnöke szerint ha az állami szervezetek, a közhatalmat gyakorló fegyveres testületek objektumaik védelmével magáncégeket bíznak meg, az nem a magánvállalkozások problémája.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara lapunk értesülése szerint most fejezi be azt a tagrevíziót, amelyet a 2006 óta hatályos új törvény írt elő számára. Prépost Tibor alelnök lapunk kérdésére elmondta: a jogszabály értelmében a társas és az egyéni vállalkozóként működő személy- és vagyonőrök, illetve magánnyomozók kötelesek voltak tevékenységüket újra engedélyeztetni az illetékes rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti osztályaival. Azok a vállalkozók, vállalkozások, akik, illetve amelyek az engedélyt nem kapták meg, ezentúl nem folytathatnak vagyonvédelmi tevékenységet, így nem veheti őket nyilvántartásba a szakmai kamara.
A jelenlegi információk szerint a köztestületnek eddig több mint százezer olyan magánszemély volt a tagja, aki biztonsági cégek alkalmazottjaként vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedett. (Kamarai tag csak magánszemély lehet.) A bejegyzett tagok száma várhatóan 80-85 ezerre csökken. Ők túlnyomórészt az ezután is a szakmában tevékenykedő és a kamara által nyilvántartott 2800 vállalkozás alkalmazottai. Az egyéni vállalkozók 6-7 ezren maradnak a korábbi 11-12 ezer helyett. A magánnyomozók száma 1100, a biztonsági technikai tervezést és szerelést 1700-an látják el. A kamarai tagként regisztrált 80-85 ezer személy tehát összességében túlnyomórészt biztonsági őrként tevékenykedik.
A köztestület alelnöke úgy véli, mostanára kirajzolódtak a rendszerváltozás után meghonosodott foglalkozás keretei. A kezdeti nagy felfutás, a létszám növekedése alábbhagyott. A gyors változást az első időkben az is befolyásolta, hogy a munkaügyi központok anyagilag támogatták a munkanélkülivé vált emberek átképzését erre a szakmára. Prépost Tibor kérdésünkre úgy nyilatkozott, nem tudja megítélni, hány leszerelt rendőr folytatja pályáját a magánszférában. A rendőrség egykori munkatársai, köztük a hajdani rendőrtisztek főként a vállalkozások tulajdonosaként, vezetőiként dolgoznak jelenleg. Arra a kérdésre, miként ítélhető meg, hogy az utóbbi években nemcsak ipari, kereskedelmi és egyéb társaságok bíznak meg biztonsági cégeket, hanem minisztériumok és más közintézmények, köztük a rendőrség és a honvédség is, a kamarai vezető azt mondta: ez nem a biztonsági szakma problémája.
A rendszerváltozás óta formálódó, izmosodó őrző-védő szakma tevékenységének állami szabályozása kezdettől felvetett alkotmányossági kérdéseket. Az Alkotmánybíróság (AB) 2004 júniusában döntött úgy, hogy semmisnek tekintendő a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló 1998. évi törvény több passzusa. A bírák szerint a jogalkotók megsértették az emberi méltóságot, amikor úgy rendelkeztek, hogy a vagyonőrök átvizsgálhatják az általuk védett ipari, kereskedelmi, hivatali létesítményeket felkereső emberek táskáit, ruházatát. Az AB szerint a belépéskor a közbiztonság védelme szükségessé teheti az ellenőrzést, különösen az adott helyen dolgozók esetében, a bent tartózkodó és a távozó vásárlókra és ügyfelekre azonban ez a szabály ebben a formában nem terjedhet ki. Itt ugyanis csupán a vagyonvédelem érdekei állnak az emberi méltóság védelmének szempontjaival szemben.
A határozatból az is kiderül: a vagyonőröket semmiféle hatósági jogkör nem illeti meg, hiszen ők nem az államhatalmat képviselik a polgárokkal szemben. Az épület, az objektum tulajdonosának vagy valamely rendezvény szervezőjének megbízásából intézkedhetnek. Nincs tehát több joguk, mint a megbízónak. Senkit sem igazoltathatnak, fizikai erőt a belépőkkel és a távozókkal szemben nem alkalmazhatnak, kényszerítő eszközök, a gumibot, az őrkutya, a gázspray használatára csak akkor van módjuk, ha valamely jogtalan, erőszakos támadás nyomán jogos védelmi helyzetbe kerülnek.
Az AB döntése után az Országgyűlésnek 2004 végéig új jogszabályt kellett alkotnia. A törvény 2005. december 31-től több szakaszban, fokozatosan lépett hatályba. Ez írta elő, hogy az őrző-védő vállalkozásoknak új működési engedélyt, a vagyonvédelmi tevékenységet személyesen végzőknek új hatósági szakmai igazolványt kell kérniük a tevékenységüket felügyelő rendőrhatóságtól, s a dokumentumot a szakmai kamaránál be kell mutatniuk.

Összefonódás és verseny
Eddig nem érkezett feljelentés a Gergényi Péter volt budapesti főkapitány által az év elején aláírt magánjogi szerződések kapcsán – nyilatkozta lapunknak Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Sem hűtlen kezelés, sem más bűncselekmény gyanúja nem vetődött fel – tette hozzá a főügyész. Mint ismeretes: az Országos Rendőr-főkapitányság az elmúlt napokban fegyelmi vizsgálatot indított, hogy tisztázza Gergényi felelősségét. Noha a részletekről az ORFK eddig nem beszélt, többféle szerződés jöhet számításba. Annál is inkább, mert Bencze József főkapitány hivatalba lépése után felmondták azokat a megállapodásokat, amelyekkel a budapesti vezető őrző-védő cégekre bízta egyes hatósági objektumok védelmét.
Megkérdeztük Szikinger István alkotmányjogászt, a rendőrségi jog szakértőjét, miként vélekedik arról, hogy a fegyveres testületek újabban sorozatosan magántársaságokra bízzák saját feladataik egy részét. Szikinger úgy vélte: ez egyes esetekben, például egy rendőrségi garázs védelmekor nem tilalmazott, de nem is szerencsés. Más alkalmakkor az ilyen megbízás viszont megengedhetetlen. A rendőrség és a honvédség híradástechnikai bázisai például semmiképp sem bízhatók magáncégek gondjaira. Hatósági feladat ellátására – például kordon felállítására – a fegyveres testület nem köthet magánjogi szerződést. A jogi szabályozás Szikinger szerint ezekben a kérdésekben meglehetősen hiányos.
Súlyos jogi aggályokat vet fel a fenti esetek fordítottja is. Tehát az, hogy a rendőrség üzleti alapon, megbízási díjért biztonsági feladatokat, őrző-védő tevékenységet lát el a magánszférában: sporteseményeket és más rendezvényeket biztosít. Az alkotmányjogász szerint ez a gyakorlat teljességgel megengedhetetlen. A rendőrség ugyanis az ilyen alkalmakkor az őrző-védő vállalkozások versenytársaként jelenik meg a piacon, voltaképpen az ő szerepkörüket tölti be.
Ráadásul tisztességtelen versenyt folytat. Egyrészt azért, mert a rendőrség a közbiztonság védelmére hivatott, vagyis a számára juttatott költségvetési pénzből teljes erejével a hatósági feladatok minél jobb ellátására kellene törekednie, másrészt a rendőrség, amely magáról azt hirdeti, hogy szolgál és véd, azokkal az őrző-védő magáncégekkel kel versenyre, amelyeknek a működését hatóságként ő maga engedélyezi és felügyeli.