Növekvő anyagi megterhelés vár a német háztartásokra, nőnek az élelmiszerárak. A fogyasztók érdekeit védő szervezet jogosnak tartja e jelenséget, ha ennek hasznát a földművesek is érzékelik.
A szinte inflációs folyamat kezdetéről a pékek gondoskodtak, mert 2006 során a búza ára a duplájára emelkedett. Így drágább lett a kenyér és a zsömle. A folytatás a tejtermékeket érintette, főként a vaj ára emelkedett meg ugrásszerűen, az áremelkedés negyven és ötven százalék között mozog. A tej, a tejszín, a sajt és a túró ára is emelkedni fog, bár itt a vásárlókat előreláthatólag húsz százalék körüli drágulás terheli majd. Statisztikai felmérések szerint havonta négy euróval – ezer forinttal – többet adnak majd ki a németek a tejtermékekre.
Az élelmiszer-piaci szakértők figyelmeztetik a felháborodott vásárlókat arra, hogy a világháborút követően az NSZK-ban az alapvető élelmiszerek egyre olcsóbbak lettek, és európai összehasonlításban még mindig tizenhárom százalékkal alacsonyabbak, mint az EU-átlag. A szeszes italok piacán tizennyolc százalék a németek előnye.
*
A dömpingárakkal párhuzamosan fokozatosan csökkent a termelők bevétele, egy-egy állattartással foglalkozó gazdaság mindössze havi kétezer euróra rúgó haszonnal kénytelen megelégedni. A Német Parasztszövetség azonnal kritikával reagált a megemelt piaci árakra azon meglátásból kiindulva, hogy abból a tejtermelőknek csupán tizenöt cent jut literenként, holott a nyereséges gazdálkodás biztosítására legalább harminchárom centre lenne szükség. Követeléseinek alátámasztására Münchenben több mint tízezer földműves vonult ki az utcára, s tüntetett érdekei védelmében.
Csehországban is a gabona világpiaci árának növekedése a legsúlyosabb tényező, amelynek hatására ez év végéig Csehországban átlagosan tíz százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerárak. Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke úgy látja, hogy a lakosság 2008-ban is számolhat egyes élelmiszerek drágulásával. Veleba úgy véli, mindez összefügg azzal, hogy Csehországban az elmúlt években alig változtak az élelmiszerárak, s mind máig nincsenek összhangban a mezőgazdasági ráfordításokkal, sem a világpiaci árakkal. Cseh szakemberek szerint az idei takarmánybúza-árak növekedését követően a sertéshús ára kilogrammonként akár három koronával is emelkedhet. Újabb áremelést fontolgatnak a tejipari vállalatok is. Már jelezték, hogy egy liter félzsíros tej ára például a közeljövőben elérheti a 15,5 koronát.
A statisztikai hivatal adatai szerint 2007-ben az előző évhez viszonyítva az élelmiszerárak 3,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a zöldség és a péksütemény drágulása meghaladta a tíz százalékot, a halak és a gyümölcsök árai viszont csak mérsékelten emelkedtek. A drágulási folyamat ellenére a hús és a cukor olcsóbb lett.
Az Európai Unióhoz az év elején csatlakozott Romániához képest hat európai országban kisebb az élelmiszer-árindex, keleti szomszédunknál az élelmiszertermékek átlagos árszintje a 27 tagállamú unió átlagának 71 százalékát teszi ki. Az alapélelmiszerek közül Romániában inkább a tej, a sajt, a tojás, valamint az étolaj drágább, s közelít az uniós átlaghoz, míg a kenyér és a hús olcsóbb valamivel. Egy kiló kenyér 0,7-0,8 euróba kerül odaát, miközben a kenyérár éppen augusztus elsején drágult tíz százalékkal. A bukaresti mezőgazdasági tárca javaslatára a román kormány azt fontolgatja, hogy a péktermékekre kivetett áfát 19-ről 9 százalékosra csökkenti. Romániában az általános, 19 százalékos áfakulcs mellett létezik egy csökkentett, 9 százalékos is, amely jelenleg a turisztikai szálláshelyekre, az orvosi protézisekre, a könyvekre és újságokra, valamint a múzeumi belépőjegyekre vonatkozik. A sertéscomb kilója átlagban négy eurónak megfelelő lejbe kerül, a karaj kilóját hat, a csirkecombét és felvágottakét négy, a jobb minőségű szalámikét 10-12 euróért mérik. A tej literenként 0,8-1 euróba, az olajé 0,9-1,2 euróba kerül, a cukorért egy, a lisztért 0,6 eurót kérnek. A paradicsom kilónkénti ára egy, a paprikáé 1,2, a krumplié 0,5 euró körül mozog. Egyébként az idei, az egész országot sújtó példátlan aszály miatt az előrejelzések szerint ötvenszázalékos áremelkedés várható az alapélelmiszerek esetében.
Szerbiában viszont már megugrottak az élelmiszerárak, a drágulást az aszály következményének tartják. Drágább lett a kenyér, a tej, a hús. A legnépszerűbb hetvendekás vekni most 35 dinárba (109 forintba) kerül, korábban 25-ért adták. Az egykilós cipók ára még nem emelkedett, továbbra is 45 dinár. Az árak természetesen nem egységesek, nemcsak a kenyér fajtájától, hanem a magánpékek és a kenyérgyárak eltérő árkalkulációitól is függ. Az árutartalékok lisztkészleteinek piacra dobásával próbálták mérsékelni a drágulást, ám az ilyen intézkedések általában csak rövid távon hoznak eredményt. A hús esetében ilyen beavatkozással meg sem próbálkozhattak, mivel az árutartalékok nem rendelkeztek ehhez elegendő hússal és húsáruval. A sertéscomb most 400 dinárba (1250 forintba) kerül. A csirkehús esetében volt nagyobb a drágulás: 140 dinárról 219-re (680 forintra) ugrott a csirke kilója. A húsgyáriak le is mondták megbeszélésüket az árakról, amelynek alakítását a piacra bízták. A tej az áremelkedés után 39 dinár (122 forint). Az élelmiszer általános forgalmi adója 8 százalékos.
Radovan Jelasics bankkormányzó szerint az alapvető élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek árának növekedése kérdésessé teheti a tervezett 6,5 százalékos inflációt.
magyarellenes
Magyarellenes üzenetek és gyújtogatás Kárpátalján
