Kissé bizonytalan területre téved a törvényi szabályozás hiányosságai miatt az a nyugdíjas, aki az ingatlanáért kapott életjáradékkal szeretné biztosítani a jövőjét. Egyelőre még a Pénzügyminisztériumban készül az az előterjesztés, ami szabályozni hivatott az életjáradékot kínáló cégek működésének személyi és anyagi feltételeit. A legfontosabb hiányosság az, hogy még nem születtek meg a piacon versenybe szálló cégek tőkéjére és tartalékképzésére vonatkozó előírások, pedig a megfelelő nagyságú pénztartalék a biztosíték arra, hogy az ügyfelek ténylegesen életük végéig hozzájuthatnak havi jövedelmükhöz. Ezért a piaci szereplők mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilitásukról biztosítsák ügyfeleiket. Az FHB és az OTP több évtizedes múltjára hivatkozik, míg a Hild József Örökjáradék Zrt. olyan neves befektetőket mutat fel, mint például a Merrill Lynch, a világ egyik legnagyobb befektetési bankja.
Az életjáradéki szerződésre alapvetően az eltartási szerződések szabályai érvényesek, azzal a különbséggel, hogy míg az előbbinél a kötelezettnek el kell tartania a jogosultat, addig az életjáradéki szerződésnél egy meghatározott pénzöszszeget kell fizetnie. Az életjáradékra vonatkozó ajánlatok általában az ötmillió forintnál értékesebb ingatlannal rendelkező, 65 évesnél idősebb nőket és 62 év feletti korú férfiakat célozzák meg.
Az életjáradék összegét az ingatlan értéke, az egyösszegű kifizetés nagysága, valamint a szerződő fél életkora határozza meg. Az értékbecslésnél a cégek a lakás piaci értékét veszik alapul. Az ügyfél a tulajdonjogért cserébe egy összegben megkapja az ingatlan értékének bizonyos százalékát, ezen túl pedig havi juttatásban részesül. Az életjáradékot kínáló cég emellett garantálja, hogy a szerződő fél élete végéig használhatja az ingatlant, sőt a házastárs halála esetén az özvegy továbbra is az otthonában maradhat, és az életjáradékot is minden hónapban megkapja.
A szerződések között az egyik legjelentősebb különbség az ingatlan tulajdonjogát érinti. A magyar lakosság nem szívesen mond le otthonáról, nem beszélve arról, hogy a tulajdonjog elvesztése után az örökösök számára is elvész a lakás. Ezért a pénzintézetek egy része megpróbál megoldást találni erre a problémára. A Hild József Örökjáradék Zrt. például egy úgynevezett családi örökjáradékot vezetett be. Az ügyfél ilyenkor – a havi járadékon kívül – az ingatlan értékének tíz százalékát kaphatja meg előlegként, és eldöntheti, hogy a lakás értékének hány százalékát kívánja az örökösökre hagyni. Az örökség öszszege az ingatlan értékének 30 és 50 százaléka között mozoghat. Az FHB pedig egy, az angolszász államokban már széles körben elterjedt jelzálogjáradék-konstrukcióval állt elő. Ennek lényege, hogy az ingatlan mindvégig a járadékot kapó tulajdonában marad, sőt azt a hozzátartozók is örökölhetik. A kifizetett járadék speciális hitelként működik, amit nem a nyugdíjas, hanem majd az örökösök fizetnek vissza – mondta el lapunknak Hodorics András, az FHB Életjáradék Zrt. vezérigazgatója. Örökösök hiányában maga az ingatlan nyújt fedezetet a szolgáltatónak.
Az előleg és a havi járandóság összegében jelentős különbségeket találhat, aki veszi a fáradságot, és tájékozódik, mielőtt aláírná a szerződést. A különbségek Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója szerint abból adódnak, hogy a cégek különbözőképpen ítélik meg az ingatlanpiaci helyzetet, és veszik figyelembe a járadékot igénylők várható, hátralévő életéveinek számát. A legélesebb verseny az előlegek összegénél tapasztalható. Ez általában az ingatlan értékének 5 és 30 százaléka között mozog, de találhatunk 50 százalékos ajánlatot is. Ám ez utóbbit csak speciális esetben, például a kérelmező nagyon magas korára való tekintettel ajánlják fel a pénzintézetek. Az is előfordul, hogy a cégek készek a meghirdetettnél is kedvezőbb ajánlattal élni, ha nagyon jó környéken lévő, különösen értékes ingatlant kínál fel az életjáradékért folyamodó nyugdíjas. Szélsőséges esetben a magas előleg kifizetése után a havi járadék összege elenyésző válik, vagy esetleg már nem is jár. Az ilyen szerződéseket mindenképp ajánlatos elkerülni, mivel ez bújtatott adásvételnek minősül. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy a már-már mesébe illő összegeket kínáló ajánlatokat hosszú távon is tartani tudja-e a pénzintézet. A jogi szabályozás megszületéséig ennek eldöntése teljes mértékben az életjáradék igénylőjére hárul.
Az előleg és a havi járulék mellett a pénzintézetek igyekeznek különféle szolgáltatásokkal ügyfeleik kedvében járni. Vállalják az ingatlan állagmegóvását, a közös költség kifizetését, kulturális programokat, kirándulásokat szerveznek, szociális ellátást biztosítanak. E kiegészítő szolgáltatások hasznosak és vonzóak lehetnek, ám nem árt mérlegelni, nem mennek-e az előleg vagy a havi juttatás rovására.
Mint az a fentiekből kitűnik, körültekintően kell eljárnia a legelőnyösebb ajánlatot keresőknek. Aláírás előtt ajánlott ügyvéddel megvizsgáltatni a szerződést. Különösen figyelni kell az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó kitételekre, legfőképp arra, hogy az életjáradék cég továbbadhatja-e az ingatlant a szerződés megkötése után, és mi történik akkor, ha a cég fizetésképtelenné válik. Ekkor a tulajdonjognak vissza kell szállnia az eredeti tulajdonosra. Emellett a használati jog feltételeire is ügyelni kell: bármi történjék is, a korábbi tulajdonost nem tehetik ki az otthonából. Rögzíteni kell továbbá a járulék összegét, a közös költség, az állagmegóvás és a karbantartás feltételeit is. Nem utolsósorban alaposan át kell gondolni, hogy valóban megéri-e lemondani az ingatlanról.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
