A versenyeztetésre meghívottak között is meglepetést keltett, hogy a KVI minden előjel nélkül meghívásos, zártkörű pályázatot írt ki a bábolnai ménesbirtok vagyonkezelői jogára. A kiírás május közepén jelent meg, s a győztes 25 évre vált volna vagyonkezelővé. A meghívottaknak alig egy hetük maradt a felkészülésre. A pályázattal kapcsolatban Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója lapunknak arról számolt be, hogy annak fő célja az állami kötelezettségek csökkentése volt. Mivel az állam a ménesbirtok jelenlegi működtetésére 300-400 millió forintot költ, félő volt, hogy az esetleges nyertes pár száz millióért juthat hozzá a nagy múltú ménesbirtokhoz. Zelles Sándor elmondása szerint a pályázatot végül azért érvénytelenítették, mert nem érkezett olyan ajánlat, mely jelentősen csökkentette volna a társasággal kapcsolatos állami kiadásokat. A törvény által deklaráltan százszázalékos tartós állami tulajdonban tartandó Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t jelenleg 450 lovat nevel, ebből 70 shagya arab kancafajta és 55 angol telivér.
Információink szerint az újonnan felállítandó összevont vagyonkezelő megalakulásáig a Bábolna Zrt. privatizációja is lekerül a napirendről. Ez már csak azért is valószínű, mert a társaság eladásáról kapcsolatos kormányrendeletben előírtak sem teljesültek, vagyis nem sikerült eladni a szendrői és a kerteskői gazdaságokat. A két gazdaság eladása az előfeltétele annak, hogy meghirdessék a Bábolna zrt.-t is. A kerteskői gazdasághoz 482,5 hektáros termőföldvagyon, a szendrőihez pedig 6180 hektáros birtok tartozik. Az óriási földvagyon miatt ma már közszájon forog az a vélekedés, hogy a Bábolna „maradványai” körül a tőkeerős nagy halak csatája várható. Az érdeklődők között a szocialista párthoz közelinek tartott milliárdos üzletember, Leisztinger Tamás mellett Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának a neve, illetve az IKR Zrt. is felmerült.
Barcelona
„Elfogadhatatlan" – Lamine Yamal bulija elfajult, feljelentették a Barcelona tehetségét
