Ha van olyan közlekedési baleset, amely akkor is megtörténhet, ha az ember betartja a sebességkorlátozást, körültekintően vezet és figyelembe vesz minden közlekedési táblát, az a vadgázolás. Az autóban akár komoly károkat is okozó ütközés után szinte azonnal felmerül a kérdés: mi a sofőr teendője, kit kell hívni?
A Feol.hu összeállításából kiderül, mikor mi a teendőnk, ha őzzel, szarvassal ütközünk vezetés közben. Mint írják,
az első és legfontosabb, hogy felhívjuk a rendőrséget, a vadat pedig nem vihetjük magunkkal, emellett a saját kárunkat állnunk kell, míg a vadászatra jogosul a vadban keletkezett kárt állja.
Esetenként az autós polgári peres eljárásban tud kártérítést követelni a vadászatra jogosulttól.
Az összeállításból azt is kiderül, hogy belterületen történő balesetnél nem felelős a vadászatra jogosult, mert ha betéved egy vad a lakott területre, arra nincs ráhatással a vadásztársaság. – Ha egyik félnek sem lehet felróni a baleset kialakulását, akkor mindenki viseli a saját kárát. Idáig mindig azt vizsgálták, hogy ki mit tett meg a baleset elkerülése érdekében.
A vadászatra jogosult úgy figyelmezteti az autóst, hogy kiteszi a vadveszély táblát, márpedig ha kint van, akkor nem lehet rajta semmit követelni.
Azonban itt van egy újdonság, amely szerint ha nincs kint a vadveszélyt jelző tábla, akkor a KRESZ azon pontja lép életbe, amely szerint az autósnak körültekintően kell megválasztani a sebességet, figyelnie kell az útra, nem telefonálhat vezetés közben, mert lehet, hogy éppen azért történik az ütközés. Annak, hogy a sofőr saját figyelmetlensége miatt kutyát, őzet vagy embert üt el, vagy másik járműnek ütközik, felelősség szempontjából nincs jelentősége – magyarázta a szakember.
Az autópályákon történő vadgázolásokról kiderült, ez egy különleges helyzet, mert itt az autók nemcsak a sérült kocsi javítását fizetik, hanem az autópálya használatát, ha úgy tetszik, a szolgáltatás árát is. A cikk szerint
mostantól az autópályán keletkező baleseteket követően már nem tudják megnyerni az autósok a pereket.
Eleve nem is lehet tudni, hogy melyik szakaszon jutott be a kerítésen a vad, és azt sem, hogy melyik oldalon, és így mi bizonyítja, hogy az ide-oda rohangáló, riadt vad melyik vadászterületről szökött be a veszélyzónába. Arról nem is beszélve, hogy az autópálya nemcsak a vadásztársaságok területének határa, hanem egyben tájegységi vadgazdálkodási határ is.
A teljes összeállítás itt olvasható.
