Postán érkezett a Naplemente

Nagy valószínűséggel Munkácsy Mihály alig ismert festménye került elő, amikor a Ferihegyi repülőtéren egy pénzügyőr felnyitotta az Egyesült Államokból érkezett csomagot. A naplementét ábrázoló, sötét tónusú mű több tízmillió forintot érhet, egyelőre szakemberek vizsgálják az eredetiségét. A vám- és pénzügyőrség kulturális javakra elkövetett csempészet miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Elsődleges szakértői vélemény szerint Munkácsy festette azt a tájképet, amely július első napjaiban került elő a Ferihegyi repülőtéren elvégzett vámvizsgálatkor – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Galériában tartott sajtótájékoztatón Sipos Jenő, a vám- és pénzügyőrség szóvivője. A 66x99 centiméteres kép sarkában a vámosnak feltűnt Munkácsy neve, ezenkívül más jelekből is arra következtetett, hogy nem az okiraton szereplő, 1500 dollárra értékelt Mesterházy-festményt rejti a csomag. Ezek után a művet lefoglalták, és azt igazságügyi szakértő vizsgálta meg, aki szerint elképzelhető, hogy a világhírű művész egy kevéssé ismert képe került most elő. – Kulturális javakra elkövetett csempészet bűncselekménye ügyében folytatunk nyomozást – közölte Sipos Jenő. Bár az amerikai feladó és a magyar címzett neve is ismert, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra az adatokat, mivel még tisztázatlanok a kép tulajdonviszonyai. Vagyis nem lehet tudni, kié a kép, hogyan került a légipostára adott küldeménybe, és azt sem, hogy valódi-e. A nyomozás lezárta után lehet csak biztosat mondani arról, vajon történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor miféle, a szakértői vizsgálat befejeztével pedig arra kaphatunk választ, tényleg Munkácsy készítette-e az előkerült művet. Az alkotás egyébként jó állapotban van, a fa lapra festett tájképet a vám- és pénzügyőrség őrzi, kezelését és tárolását szakemberek végzik, ami felelősségteljes feladat, ismerve a magyar festő képeinek romlékonyságát.
Ha kiderül, hogy az alkotás eredeti, akkor olyan újdonság került elő, amit eddig nem láthattunk – nyilatkozta Pákh Imre, neves Munkácsy-gyűjtő. Megközelítőleg 600 Munkácsy-kép keletkezéséről létezik dokumentum. A festő körülbelül 350 festményének holléte ismert, 250 alkotása azonban lappang vagy megsemmisült. Egy névtelenséget kérő szakértő lapunknak úgy nyilatkozott, a művész legalább ezer festményt készíthetett, s annak idején nem mindegyiket vették leltárba a műkereskedők. Munkácsy legtöbb rejtőzködő festménye valószínűleg az Egyesült Államokban található. Magyarországon ugyanakkor nincs megbízható adat arról, hány képzőművészünk dokumentált alkotása tűnt el vagy semmisült meg, ezért nagy a bizonytalanság a most fellelt alkotás körül.
Nagyjából tehát legalább kétszázötven Munkácsy-festmény sorsa ismeretlen, ennek ellenére a világhírű magyar festő legnagyobb gyűjtője szerint kétséges, hogy a magyar pénzügyőrök eredeti Munkácsy-festményre leltek. Az Egyesült Államokban élő magyar műgyűjtő korábban már látta a Naplemente című alkotást, ugyanis megvételre ajánlották neki. – Rossz minőségű fényképet mutattak a képről, ami akkor nem nyerte meg a tetszésemet – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére. – Mégis, izgatottan vártam, hogy a festménnyel egy nap szemtől szembe állhassak. Most eljött a pillanat: teljes a kiábrándultságom. A műgyűjtő megjegyezte, hogy a festmény eredetisége legalábbis megkérdőjelezhető, s az is bebizonyosodhat, a Naplemente nem is Munkácsyé.
De ez csak Pákh Imre meglátása, a művészettörténészek még nem formáltak véleményt, és csak komoly kutatások után lehet majd szakmai álláspontról beszélni. Pákhot mindenesetre első látásra nem nyűgözte le a Naplemente. Az ő elmondása szerint a Munkácsy-életműben nem lelhető fel dokumentum arról, hogy a művész festette ezt a képet, és a szakma sem tudott korábban a festő Naplementéjének létezéséről. Akadnak azonban olyan vélemények is, hogy a festmény korábban az Andrássy-gyűjteményben foglalt helyet. Az Andrássy család műgyűjteményéről annak idején rengeteg fotográfia készült. Ha találnak olyan fotót, amelyen ez a festmény jól látható, akkor az bizonyítékként szolgálna eredetiségére – tette hozzá Pákh.