Tovább ömlik a pénz a piacra

Az Európai Központi Bank (EKB) hétfői bejelentése szerint újabb készpénzt pumpált a bankrendszerbe, de azt is közölte, hogy a piaci körülmények már normalizálódnak. A távirati iroda híradása szerint a bank egynapos értékpapírok gyorstenderével teremtett pénzt, ezúttal 47,67 milliárd euróval segítve a pénzpiacokat. A tenderen 59 bank vett részt, a legmagasabb kamatajánlat 4,10 százalék, a legalacsonyabb 4,00 százalék volt, súlyozott átlagban 4,07 százalékos volt a kamatszint. Ez néhány napon belül immár a harmadik likviditásteremtő beavatkozás az EKB részéről. Az első két lépés összesen 156 milliárd euróval növelte a likviditást a pénzpiacokon. Ugyanakkor elemzők szerint a kamatcsökkentő hatású pénzinjekciók nincsenek összhangban a bank szigorítási ciklusával.
Hétfőn a japán központi bank is 600 milliárd jent (5 milliárd dollár, 3,6 milliárd euró) pumpált a pénzpiacokra, miután pénteken már egyszer beavatkozott. A japán gazdasági miniszter egyúttal azt közölte, hogy szoros figyelemmel kísérik az amerikai jelzálogpiac problémáinak hatását a japán gazdaságra, de jelenleg ez a hatás a japán reálgazdaságra nem jelentős, és a pénzügyi rendszerre is korlátozott. Az EKB először csütörtök kora délután avatkozott be, egynapos értékpapírok gyors, likviditáspótló aukciójával, az alapkamatának megfelelő 4 százalékon, miután délelőtt már hatéves csúcsra, 4,7 százalékra emelkedtek az egynapos euró-letétikamatok a bankközi piacokon. Az EKB beavatkozása után 4,2 százalékig csökkentek a szabadpiaci kamatok. A csütörtöki 95 milliárd euró után pénteken is adott jelentős tőkeinjekciót az Európai Központi Bank az európai pénzpiacoknak, megelőzendő a kereskedésben jelentkező nehézségeket, amit az amerikai jelzálogkölcsönök okozta problémák idézhetnek elő.
Az EKB ilyen jelentős összeget ilyen rövid idő alatt még nem bocsátott a pénzpiacok rendelkezésére. Legutóbb csaknem hasonló nagyságrendű pénzzel a 2001. szeptemberi amerikai terroresemények után jelentkezett a pénzpiacokon, akkor összesen 109,6 milliárd euróval segítette ki azokat. A láncreakciót a francia BNP Paribas bank indította el, felfüggesztve a visszafizetéseket három, jelzálogkötvényekbe fektető alapjából, arra hivatkozva, hogy azok tőkeértéke jelenleg kiszámíthatatlan, mivel „az amerikai jelzálogpiac egyes szegleteiből teljesen eltűnt a likviditás”.