Utópia a bioüzemanyag-alternatíva

A jelenlegi termesztési gyakorlat mellett a növényi alapú üzemanyagok nemcsak hogy nem környezetbarátok, de visszafordíthatatlan károkat okozhatnak mind a környezetnek, mind a társadalomnak – állapította meg a Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI). Gyulai Iván ökológus szerint ahhoz, hogy az összes tervezett etanolgyártó kapacitást kihasználhassuk – mivel a termőterület már csak csekély mértékben növelhető –, az egész éves gabonamennyiséget el kellene erjeszteni. A környezetvédők mellett már a gazdasági szakemberek is figyelmeztetnek: a drágulás veszélyeztetheti az élelmiszer-ellátást.

Bohus Anita
2007. 08. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évente mintegy 150 ezer hektáron közel 300 ezer hektárt aratnak a biodízel alapanyagául szolgáló repcéből az optimálisnak tartott termőhelyen. Ahhoz, hogy versenyképes legyen az ágazat, legalább 2,5-3 tonnás termésátlagot kellene produkálni (bár ez jelenleg sem haladja meg a két tonnát), ez viszont már a növénynek kevésbé kedvező, rosszabb vízháztartású szántókon csak intenzív, öntözéses technológiával érhető el. A termesztéskor felhasznált többletvíz, a locsolás mellett az etanol, a benzin zöldalternatívájának gyártása szintén vízigényes: a hazánkban alapanyagul szolgáló kukorica vagy búza minden egyes kilogrammjához a növény élete során 1000 liter vizet szív el a talajból, ráadásul egy liter etil-alkohol előállításához öt liter vizet használnak el – számol Gyulai Iván ökológus. A szántókat egyrészt a gyep- és erdőterületek vagy más élelmiszer-alapanyag termőterületének rovására lehet kiterjeszteni: az olajnövények közül a repce gazdaságos termesztésére legfeljebb további 30-50 hektár alkalmas, a bioetanolhoz szükséges gabonák (kukorica, búza) jelenlegi 2,5 millió hektáros területe viszont már nemigen növelhető.
Árrobbanást okozott
a kereslet
A világpiacon már hónapok óta megfigyelt jelenség, hogy a bioüzemanyag-alapanyagként és az elsősorban élelmiszernövényként termesztett szántóföldi növények és termékek – főleg a kukorica, a cukor és a pálmaolaj – ára rohamosan nő. Mexikóban tüntetésekhez vezetett, hogy a nemzeti gabona felvásárlói ára egyik napról a másikra a duplájára emelkedett. A korábban a világ legnagyobb kukoricaexportőrének számító Amerika is egyre nagyobb mennyiséget tart magánál és dolgoz fel etanollá. A különböző felhasználások között Magyarországon is elindult a verseny, az aszály miatt ugyan gyengébbek a hozamok, de a jelenleg engedélyezett gyártókapacitást még az intervenciós készletekkel ki lehet elégíteni. Ha azonban az összes tervezett gyárat megépítik, már jelentős importra lesz szükség, ami ugyancsak felhajtja az árakat. Számítások szerint 30-35 ezer forintos tonnánkénti gabonaár felett éri meg etanolt gyártani. Az Economist Intelligence Unit legfrissebb gazdasági jelentése szerint a szélsőséges időjárás és a termőterület hiánya miatt a gabonafélék és az olajos magvak jelentős, 16–29 százalékos drágulására lehet számítani .
Nincs esély a kőolaj
kiváltására
Gyulai Iván elmondta, a világ öszszes felhasznált kőolajmennyiségének csaknem 60 százalékát üzemanyagként égetjük el. Hiába vannak klímavédelmi előírások a fosszilis energiahordozók visszaszorítására, ekkora mennyiséget lehetetlen a bio megfelelőjével kiváltani. Hazánk vállalta, hogy 2010-re mind a benzinbe, mind a gázolajba 5,75 százalékban bioetanolt, illetve biodízelt kevernek.
Hiányolják a civilek
a takarékosságra ösztönzést
Évente 2,8 milliárd liter olajat és 2,2 milliárd liter benzint fogyaszt el az ország, ennek megfelelő mennyiségre kell tehát kiépíteni a gyártó kapacitásokat. A termesztés és előállítás során sok a veszteség, ami nemcsak a vízhiányból és az aratáskor, közúti szállításkor felhasznált fosszilis tüzelőből adódik. Hihetetlen mennyiségű élelemiszernövényt kell felhasználni, három tonna repcéből csupán 1-1,5 tonna biodízel lesz. A termesztéshez termőhelyre van szükség, de ennek szűkössége világszerte probléma.
„Az éghajlatváltozás kapcsán kialakult problémákat nem kellene továbbiakkal terhelni” – áll a Magyar Természetvédők Szövetségének levelében, amelyet nemrég Font Sándorhoz, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökéhez intéztek. A civilek gyors lépést várnak a döntéshozóktól, mert szerintük a klímaváltozás kihívásainak megoldása nem egyeztethető össze a jelenlegi pazarló fogyasztással. Nehezményezik, hogy a politikusok olyan intézkedéseket, stratégiát vezettek be, amelyek nem ösztönöznek takarékosságra, ráadásul a kedvezőbb jövedéki adó bevezetésével és a közösségi támogatásokkal a bioüzemanyagok elterjesztésére törekednek. Bár a biodízel és etanol célja a fosszilis energiahordozók visszaszorítása és az importfüggőség enyhítése lenne, célzott társadalmi hatásaival pedig a vidék foglalkozatását segítené, a világon ezzel ellentétes folyamatok indultak el. Fidrich Róbert, a szervezet programvezetője szerint Európa termőterülete egy szerény 20 százalékos helyettesítés esetén sem lenne elég a bioüzemanyag-szükséglet fedezésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.