Zuhanó reálbérek

A siralmasan alacsony, 1,4 százalékos hazai gazdasági növekedési adat után nem meglepő, hogy a versenyszféra nem volt képes ellensúlyozni a költségvetési szférában zajló elbocsátásokat. Tavaly június végéhez képest, az idén nyár elején hazánkban közel másfél százalékkal kevesebben, 2,779 millióan álltak alkalmazásban. Az állásukat megtartók ráadásul hiába kaptak névleg több pénzt a munkájukért, az adó- és járulékemelések, illetve az erőteljes pénzromlás miatt keresetükből az első fél évben 6,4 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást vásárolhattak, mint egy évvel korábban.

Júniusban a költségvetési szférában átlagosan 762 ezren, míg a versenyszférában 1,942 millióan álltak alkalmazásban. Az egy évvel korábbihoz képest a költségvetési szférában öt százalékkal csökkent, míg a versenyszférában alig 0,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, emiatt pedig 1,3 százalékkal, 2,779 millióracsökkent a foglalkoztatottak száma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi gyorsjelentéséből. A legtöbben a közigazgatásból kerültek az utcára, e területen egy év alatt 13,9 százalékos csökkenést regisztrált a statisztikai hivatal. Ugyanakkor kétséges, hogy az elbocsátások mekkora megtakarítást hoznak a költségvetésnek, mivel a közszolgák igen nagy végkielégítéseket vehetnek fel, ráadásul júniusban a kormány igen lazára eresztette a gyeplőt, s a dolgozók bérét bruttó 8,6 százalékkal emelte.
Nemzetgazdasági szinten a fél év során a bruttó átlagkeresetek összességében 7,9, a nettók pedig 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A január– júniusi reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése miatt – 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis a bérünk ennyivel ért kevesebbet. Ez lényegében azt jelenti, hogy nemzetgazdasági átlagban minden foglalkoztatott dolgozótól havi átlagban 7245 forintot vettek el, féléves szinten pedig átlagosan 87 053 forintot. Így az összes alkalmazottra vetítve a lakosságtól csak a bérek oldaláról több mint 120 milliárd forintnyi összeget vontak el.
A KSH szakértői is megjegyzik, hogy a nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése. A nettó és a bruttó béralakulás közti arányeltolódás az államháztartási elvonások növekedése következtében nemzetgazdasági szinten 9,4 százalékos volt, ezen belül a versenyszféránál 10,2 százalékot tett ki. Közben a munkaadóknak tavaly az első fél évben 100 forintnyi nettó bér után még 105 forintot kellett befizetniük a költségvetésnek különböző adók és járulékok formájában, idén az első félévben pedig már 117 forintot. Ez rendkívül nagymértékű versenyhátrány-növekedést jelent a régióban a magyar gazdaság számára. Ezzel is indokolható a hazai gazdasági növekedés (GDP) 2007. második negyedévi – nemcsak régiós, hanem uniós szintű összehasonlításban is – siralmas, 1,4 százalékos növekedése.
A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 500 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 700, a szellemi foglalkozásúaké 144 900 forint volt. A KSH szakértői szerint főként a minimum-járulékalap bevezetése miatt – amivel kötelezték a vállalkozókat, hogy a dolgozóik után a minimálbérre rakódó járulékok kétszeresét fizessék be – az átlagot meghaladó mértékben, 19,6 százalékkal emelkedtek a keresetek az építőipar, 11,3 százalékkal a kereskedelem, javítás, valamint 10,7 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.