– Az energiarendszerek kardinális változáson mennek keresztül szerte a világban és Magyarországon is a megújuló energiaforrások termelésének növekedése miatt. Az egyik perspektivikus lehetőség a hidrogén, miután a megújuló energiaforrások negatív árral járó túltermelése esetén a hidrogén előállítása lehet az egyik megoldás a fölös energia eltárolására – mondta el lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a jelenleg még költséges eljárás várható térnyerése kapcsán.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Nemzetközi Energiaügynökség egyik mértékadó tanulmánya szerint a globális hidrogéntermelés 2070-re több mint ötszázmillió tonnára növekedhet, miközben a hidrogénfelhasználás minden ágazatra, a közlekedésre, az iparra, a szintetikus üzemanyagok előállítására és például az épületek energiafelhasználására is kiterjedhet. Ezt a hatalmas mennyiségű hidrogént mintegy hatvan százalékban elektrolízissel és negyven százalékban fosszilis forrásból állítanák elő.
Rövid távon a hidrogén előállításának technológiai, gazdaságossági és klímavédelmi szempontból is legjobb módja az elektrolízis abban az esetben, ha a szükséges villamosenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású megújuló energiaforrásokból, illetve atomenergiából származik. Az elektrolízis energiaigényes eljárás, ezért a nagy mennyiségben rendelkezésre álló szén-dioxid-kibocsátásmentes olcsó áram a kulcsa.
– Ezen a ponton „jön képbe” az atomenergia, ami évtizedek óta a villamosenergia-rendszerek rendíthetetlen pillére, valós ellátásbiztonságot, versenyképes árú és klímabarát áramot tud biztosítani és a klímabarát hidrogén nagy mennyiségben történő előállításában is megkerülhetetlen lesz a szerepe.
Ezért is fontolgatja több ország a nukleáris energia alkalmazását a hidrogénstratégiákban
– mutatott rá Hárfás Zsolt.
Az OECD Nukleáris Energiaügynökség egyik, Az atomenergia szerepe a hidrogéngazdálkodásban: költségek és versenyképesség című jelentéséből kiderül, az atomenergia alkalmazása versenyképes módja a hidrogén előállításának, különösen akkor, ha már hosszú ideje működő atomerőművekről van szó. Új atomerőművi egységek esetében, a világ legtöbb részén a hidrogén ára hasonló, mint az időjárásfüggő megújulókból származó hidrogén költsége. Azaz a már régebb óta termelő atomerőműművek használata a költséghatékonyabb.
Eközben a hidrogéntechnológia is fejlődik, és e területen a Paks II Atomerőművet is építő orosz Roszatom ugyancsak megkerülhetetlen szereplő: 2018 óta már széles körű kutatásokat folytat és fejlesztéseket hajt végre a hidrogéntermelés terén, amelynek középpontjában az elektrolízis fejlesztése áll a meglévő atomerőművek alkalmazásával, valamint magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorokban történő hidrogénelőállítás megvalósításával.
Oroszország 2021-ben jelentette be, hogy hidrogéngyártásba kezd az észak-oroszországi Kolai Atomerőműben. Azért ott, mert ez az erőmű alacsony egységköltségű többletenergiát állít elő és rendelkezik a hidrogéngyártához szükséges teljes infrastruktúrával.
Eredmények is vannak – emelte ki a szakértő –, 2022 decemberében egy új, orosz tervezésű, kisebb elektrolízis egység állította elő a Kolai Atomerőműben a hidrogént, amit az erőműben a turbogenerátorok hűtésére használnak. Idén februárban pedig már megkapta a szükséges engedélyt az atomerőmű területén egy nagyobb, hidrogéntermelést szolgáló tesztkomplexum is, amelynek termelékenysége óránként kétszáz normál köbméter hidrogén lesz. A komplexum révén igazolható lesz a hidrogéntechnológia létjogosultsága, amely révén a jövőben a telephelyen megkezdődhet az ipari mértékű tiszta hidrogén előállítása is. A Roszatom ezt a területet is fejleszti.
