Németországban tehát egyértelműen drágult az áramtermelés, szemben azzal, amit negyedszázada ígértek. Magyarország esetében is az látható, hogy az időjárásfüggő kapacitások jelentős fejlesztéséhez elengedhetetlen több száz-, akár ezermilliárd forintnyi hálózatfejlesztés, a kiszabályozáshoz új gázerőművek, illetve szivattyús-tározós erőmű építése is. A termelési költségek különbsége Magyarországon is megfigyelhető: például a nap- és szélerőművek kötelező átvételi árai (2008 előtti projektek esetében) az elmúlt tizenegy évben, 2014 és 2025 között 34 forintról mintegy 57 forint/kWh értékre növekedtek, miközben a paksi atomerőmű termelési egységköltsége jelenleg is csak 12-13 forint/kWh.
– A zöldek szerint az „ingyenes és költséghatékony” megújuló energiaforrások közül a hazai naperőművek 2024-ben mintegy 116 milliárdos veszteséget termeltek, amit az ipari fogyasztóknak kellett megfizetniük – mutatott rá Hárfás Zsolt. Magyarország szempontjából lényeges az is, hogy az eredeti beruházási és egyéb költséggel számított Paks II Atomerőmű megtérülési egységköltsége a projekt kezdetén 55 euró/MWh volt.
Látva az energiapiaci változásokat, nehezen képzelhető el olyan szcenárió, amelyben ne lenne megtérülő a beruházás.
Mindezek mellett nem feledkezhetnünk meg arról sem, hogy a két új paksi atomerőművi egység építése jelentős számú munkahely megteremtésével, gazdaságélénkítéssel, regionális infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel jár együtt.
