– Minden országnak olyan egészséges energiamixre van szüksége, ami szakmai alapon figyelembe veszi az egyes áramtermelési módok sajátosságait és ez alapján végzik el a szükséges hálózati és egyéb fejlesztéseket. Ellátásbiztonság szempontjából ez azért kritikus feladat, mert az alaperőművi kapacitások kiesésével és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kellően át nem gondolt rendszerbe állításával a villamosenergia-hálózatok egyre nagyobb és összetettebb igénybevételnek lesznek kitéve – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök. Az atomenergetikai szakértő a minapi spanyolországi áramszünet kapcsán jelezte: messze nem az első üzemzavarról van szó és más országokban sem zárható ki hasonló. Négy évvel ezelőtt januárban is volt egy nagy áramkimaradás, ennek oka az időjárásfüggő-megújulók elégtelen termelése, alaperőművi erőművek leállítása, valamint a tartalék kapacitások szűkössége és az egyes hálózati fejlesztések elmaradása volt.
(Fotó: AFP)
Rendszerbiztonsági, stabilitási szempontból kiemelt jelentősége van a hagyományos erőművek gőz- és gázturbináinak. – A generátorokkal egy tengelyre kapcsolt turbinák forgó tömege nagy inerciát, azaz tehetetlenséget ad a rendszernek, amivel a nap és szélerőművek nem rendelkeznek. Spanyolországban az üzemzavar idején a naperőművek jelentős felfutásával párhuzamosan a rendszerbiztonságot garantálni képes atom- és kombinált ciklusú gázerőművek kénytelenek voltak a teljesítményüket nagymértékben csökkenteni, ami sérülékennyé tette a rendszert – magyarázta Hárfás Zsolt.
Joggal merül fel az a kérdés, hogy a hazai villamosenergia-rendszer mennyire felkészült egy hasonló üzemzavarra. Hárfás Zsolt szerint bár idehaza egy ekkora kimaradásnak az esélye kicsi, de nem zárható ki teljesen. Hazánkban a szomszédos országokkal sokkal több a határkeresztező kapacitás, másrészt Magyarország már most is egészséges energiamix megalkotására törekszik, amelyben jól megférnek a paksi atomerőmű mellett az időjárásfüggő megújulók közül a naperőművek és például a gázerőművek is. Ellátásbiztonsági szempontból is fontos tehát a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, valamint egy olyan protokoll kidolgozása, hogy az atomerőművet minél kevesebbszer vagy lehetőleg ne kelljen korlátozni a megújulók termelése miatt. Emellett a magyar kormány kiemelt hangsúlyt helyez a Paks II. atomerőművi beruházásra, az új gázerőművek építésére és az időjárásfüggő megújulók jelentős fejlesztése mellett, a hálózati és a tárolói kapacitások jelenlegi és jövőbeli fejlesztésére is. Ugyanakkor a hazai rendszer az európai villamosenergia-rendszer szerves része, ezért egy esetleges nagyobb üzemzavar jelentős hatással lehet a magyar rendszerre is.
Remélhetőleg a szakmai szervezetek és a szakértők részletesen feltárják és nyilvánosságra hozzák a spanyol és a portugál áramszünet okait annak érdekében, hogy más országok is levonhassák a tanulságokat és elvégezhessék azokat a fejlesztéseket, amelyekkel megelőzhetők az ilyen katasztrofális üzemzavarok. – Ez azért is nagyon fontos, mert például Németország esetében már most is hatalmas kockázatok vannak a villamosenergia-ellátás tekintetében a szakmai helyett ideológiai elvű fejlesztések miatt – figyelmeztetett a szakértő. A németek leállították az összes atomerőművüket, be akarják zárni a szénerőműveiket, miközben aránytalan ütemben fejlesztik az ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőműveket.
Hárfás Zsolt figyelmeztetett, sokszor már most is vannak áramkorlátozások az egyensúly biztosítása érdekében, a nap- és szélerőművek túltermelésekor pedig egész egyszerűen kényszerexportként „átnyomják” a határon a felesleget, ami természetesen jelentős negatív hatást gyakorol az adott rendszerekre.
