Tovább árnyalja a képet az áramkereskedők szerepe, akik bizonyos tűréshatáron belül az árak és a profit maximalizálására törekednek. Ezért kínálati szűkösség esetén hajlamosak kivárni a segítségre sietéssel, ameddig az árszint el nem éri az általuk kívánatosnak tartottat. Nem véletlenül hívta össze a spanyol miniszterelnök a magánkézben lévő energiacégeinek vezetőit rendkívüli megbeszélésre.
A Rystad Energy nem kertelt, elemzésük szerint a fő probléma az volt, hogy a spanyol rendszerben az áram frekvenciája a hálózat egy részében – valószínűleg dél-kelet Spanyolországban – nem a szükséges 50 Hz volt, hanem gyorsan változó. Emiatt beléptek az automatikus védelmi rendszerek és sorban kapcsolták le az erőműveket a rendszerről a túlfeszültség miatt. Az első dominóként döntötte a többit, így pár perc alatt 15 000 MW-nyi termelő kapacitás esett ki a rendszerből. Az pedig, hogy Nyugat-Európa nagyobb részére nem terjedt ki az áramszünet, a francia atomerőművek stabilitásának volt köszönhető.
Az 50 Hz-es hálózati frekvencia pedig fontosabb, mint elsőre tűnik. Túl azon, hogy az elektromos gépek meghibásodását okozhatja az ingadozása, az időjárásfüggő erőművek sem tudják ezt közvetlenül előállítani, erre csak a hagyományos forgóturbinás erőművek képesek. Ezért ha a nap- és a szélerőművek aránya az adott rendszer teherbíró képességénél nagyobb, instabillá válik a frekvencia és ezzel maga a hálózat. Ez egyelőre a legvalószínűbb magyarázat. A valóban mindenre kiterjedő vizsgálat azonban még nem zárult le – figyelmeztetett a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!