Amerikai ajánlat Phenjannak

Ausztrália történelmének legszigorúbb biztonsági intézkedései léptek életbe tegnap, amikor megérkeztek az ötödik kontinensre az ázsiai és csendes-óceáni országok gazdasági együttműködési szervezete (APEC) tagállamainak vezetői.

A csúcstalálkozó hivatalos programja mellett az elnökök és a kormányfők négyszemközti megbeszélése is tartogatott meglepetéseket. Leült egymással beszélgetni George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is, akik elsősorban az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek Közép-Európába telepítésére vonatkozó amerikai tervről tanácskoztak. Az amerikai elnök Ro Mu Hjon dél-koreai elnökkel is egyeztetett tévékamerák előtt. Bush ezen bejelentette: az Egyesült Államok hajlandó megfontolni szabályos békeszerződés megkötését Észak-Koreával abban az esetben, ha az ázsiai ország felhagy atomfegyverprogramjával. A két politikus megbeszélésében kisebb zavar keletkezett, amelyet Bush huszáros megoldással zárt le; később szóvivője magyarázta az elnök szavait. Bush az ausztrál miniszterelnökkel való találkozásakor is sokat bakizott, kissé élvezhetőbbé varázsolva a néha unalmas politikusi találkozót.
*
Ro Mu Hjon kérte Busht: fejtse ki egyértelműbben, mire gondol a koreai háború hivatalos lezárását illetően. Bush így válaszolt: „Nem tudom egyértelműbben mondani, elnök úr. Várjuk a napot, amikor véget érhet a koreai háború. Ez akkor fog elkövetkezni, amikor Kim Dzsong Il ellenőrizhetően megsemmisíti atomfegyvereit, és felszámolja fegyverprogramját.” A találkozó után Gordon Johndroe, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője igyekezett jelentéktelen színben feltüntetni a beszélgetést. „Szerintem a tolmács nem közvetítette teljesen tisztán az elnök szavait. Ő megnyitójában egyértelműsítette, hogy az Egyesült Államok a békeszerződés híve, amint Észak-Korea teljesíti a feltételeket.”
Gazdasági vezetők előtt mondott beszédében Bush kijelentette, hogy a világ szeme Pekingen lesz a jövő nyári olimpiai játékok idején, és ezzel kapcsolatban biztatta a kínai vezetőket, hogy már addig is adjanak több szabadságot az embereknek. Bush arra bátorította a résztvevőket, hogy folytassák terrorizmus elleni harcukat, és optimista hangon érintette az iraki háborút is. Eközben Sydney-szerte folytatódtak a több ezer fős háborúellenes tüntetések.
Az idei találkozó egyik vezető témája az EU által is prioritásként kezelt klímaváltozás ügye. Az amerikaiak azt szorgalmazzák, hogy a világ 15 legnagyobb szennyezője (köztük az Egyesült Államok, India, Kína vagy Oroszország) a hónap végén New Yorkban üljön össze egy nagyszabású konferencián.
Az elnök 15 percet késett megnyitóbeszédével, ám a beszámolók szerint a közönség számára meglepő volt, amit elmondott. Az amerikai elnök ugyanis beszédében a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) csúcsértekezletéről emlékezett meg, miközben Ausztrália nem tagja annak a csoportnak, a mostani megbeszélést az APEC keretében tartják. Bush ezt követően felszólalásában felidézte, hogy Howard miniszterelnök tavaly Irakban felkereste az „osztrák (austrian) csapatokat”. Ausztria nem állomásoztat csapatokat az arab országban, ellentétben Ausztráliával, amelynek 1500 katonája szolgál a térségben. George Bush mindezt azzal tetézte, hogy beszéde végeztével rossz irányba indult el a pódiumról, kicsit elbizonytalanodott, végül az ausztrál miniszterelnök igazította útba.