Búcsú a növekedéstől

Még az előzetes becslésénél is rosszabb adatokat tett közzé a gazdaságra vonatkozóan tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A megszorítások miatt a gazdaság a második negyedévben mindössze 1,2 százalékkal bővült, azaz hazánk leszakadása felgyorsult, holott a világgazdaság bővül. Elemzők szerint még nem ért véget a mélyrepülés: a mezőgazdaság visszaesése és az oktatásban történt megszorítások miatt egy százalék alá is eshet a növekedés.

Komoly megdöbbenést váltott ki az elemzőkből, amikor augusztus közepén kiderült, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a statisztikai hivatal előzetes gyorsbecslése alapján az év második negyedében csupán 1,4 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkor mértet. A tegnap napvilágot látott, de már nem becsült, hanem pontos adatok szerint azután kiderült, hogy a valódi növekedés még ennél is kisebb, 1,2 százalékos volt. A főként adóemelésekre támaszkodó, rossz szerkezetű kiigazítás miatt az első féléves teljesítmény is két százalék alatt maradt. Ezzel a GDP-növekedési adattal a magyar gazdaság visszatért tizenegy évvel ezelőtti mélypontjára, hiszen utoljára a Bokros-csomag idején bővült ilyen lassú ütemben a nemzeti össztermék. Más országokban történt költségvetési kiigazításokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a szigorító intézkedések hazánkban követelték a legnagyobb növekedési áldozatot, a magyar gazdaság veszített leginkább fejlődési üteméből.
*
A vártnál rosszabb adatok egyben azt mutatják, hogy – a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok közül egyedüliként – Magyarország távolodik az uniótól, sőt hazánk leszakadása a második negyedévben még fel is gyorsult, a 27 tagú EU növekedési átlaga ugyanis 2,8 százalékos volt ebben az időszakban, és a világgazdaság is erőteljes növekedési pályát mutat. A szakemberek azt mondják, ha a külső konjunktúra nem lenne ilyen jó, Magyarországon már nem toporgásról, hanem egyenesen recesszióról kellene beszélnünk. A tegnap nyilvánosságra hozott GDP-adat más szempontból is negatív rekordnak számít, miután most már nemcsak az új tagállamokat, hanem a teljes uniót figyelembe véve is hazánk produkálta a leglassabb fejlődési ütemet. Lemaradásunk különösen a térség országaihoz képest mérve fájó. Csehországban a gazdasági problémák ellenére is hatszázalékos volt a negyedéves GDP-növekedés, és a cseh pénzügyminisztérium 5,8 százalékot vár az év egészére nézve. Szlovákia ennél is jobban teljesít, északi szomszédunkban 9,2 százalékra gyorsult a növekedés üteme 2007 második negyedévében.
A fokozódó leszakadásunkat jelző növekedési mutatókat a Pénzügyminisztérium (PM) tegnapi közleménye elégedetten értékelte. A szaktárca megállapításai szerint a második negyedéves növekedési adatok azt mutatják, „hogy eredményesen, a kijelölt pályának megfelelően zajlik a kormányprogram végrehajtása”. A PM ezután hosszan sorolja a szerinte kedvező jelekre utaló adatokat, majd megállapítja, hogy további visszafogásra a közszférában nem lesz szükség, ez pedig a növekedési adatokban is meglátszik majd.
Nem voltak ilyen optimista hangulatban a jelentést ugyancsak értékelő elemzők, akik szerint a pénzügyi tárca előrejelzésénél rosszabb gazdasági növekedés várható az idén. A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint a gazdaság egyes szektorainak adatai arra engednek következtetni, hogy még távolról sem ért véget a gazdaság mélyrepülése. Ebben a helyzetben ráadásul a Magyar Nemzeti Bank sem tud segíteni a jegybanki alapkamat csökkentésével, hiszen a belső és a külső kockázatok miatt igen óvatos monetáris politikára van most szükség. Tovább nehezíti a javulás esélyeit, hogy a magyar gazdaság alapvető problémáit – az alacsony foglalkoztatást, a magas bérterheket, a korrupciót és a bürokráciát – a jövő évi intézkedések sem kezelik.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a gyenge gazdasági mutatók hátterében a megszorítócsomag, illetve annak rossz szerkezete áll. Mint mondta, a sikeres külföldi kiigazításokat alapul véve össze lehetett volna állítani egy olyan csomagot is, amely nem veti ennyire vissza a gazdaság fejlődését, ez azonban sajnos nem így történt. Török szerint a KSH adataiból jól látható, hogy a gazdaságon belül egyedül a feldolgozóipari export teljesít jól, az összes többi szektor „leült”. Az elemző szerint a gazdaság teljesítménye az idén nem fogja meghaladni a két százalékot, mivel a harmadik negyedévben sem lehet javulásra számítani.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki szerint még nem értük el a mélypontot. Július– szeptemberben egy százalék alatti növekedés is elképzelhető, a mezőgazdaság ugyanis rendkívül rossz teljesítményt nyújtott, és az oktatásban történt megszorítások, az iskolabezárások, az intézmény-összevonások és az elbocsátások is ebben a negyedévben éreztetik hatásukat. Suppan aggasztónak nevezte azt is, hogy még mindig nem látni, milyen intézkedések fogják felgyorsítani a magyar gazdaságot, és mikor fordul át a leszakadásunk felzárkózásba.