Duplájára drágulhat a vezetékes víz

Akár kétszeresére is drágulhat az ivóvíz a közeljövőben. A magyarországi vízhálózat ugyanis szinte mindenütt katasztrofális állapotban van, ezért felújításra szorul. Az államnak viszont nincs pénze erre, ráadásul a kormány a regionális vízművek eladását tervezi, s a privatizált cégek minden bizonnyal beépítik majd a fejlesztés összegét a lakossági díjba.

Dékány Lóránt
2007. 09. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezermilliárd forint. Ennyi pénz kellene ahhoz, hogy a hazai víziközmű-hálózatot teljes egészében fel lehessen újítani. Ez egyelőre az állam feladata lenne, ám a jelenleg érvényes Nemzeti fejlesztési tervből kiderül, hogy a kormány nem kezeli fő ügyként az igencsak leamortizálódott csőhálózat rekonstrukcióját, pedig az unió a vízminőség javítását írja elő.
– Lehet a privatizáció a megoldás – mondta lapunknak Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, utalva arra, hogy az állam helyett magáncégek újíthatnák fel a hálózatot. Kifejtette, a magánosítás történhetne valódi privatizációval, vagyis örökre megkapná a befektető a víziközmű üzemeltetését, vagy koncesszióba adással, ahol csak bizonyos ideig kerülne magánkézbe.
*
Mint Ányos József fogalmazott, mindkét esetben valószínű, hogy az üzemeltetési jog fejében az adott társaságnak kell fejlesztenie a csőhálózatot, aminek költségeit minden bizonnyal beépítik majd a vízdíjba. – Nem utópisztikus az a fenyegetettség, miszerint 50–100 százalékos drágulás következik be – jegyezte meg. Hozzáfűzte, az is igaz, hogy a víziközmű-vállalatok nagy része jelenleg nem működik költséghatékonyan, így az ennek feljavításából származó összeget is fel lehetne használni a fejlesztésre.
A kormányzat szándéka biztosnak látszik, kikerült ugyanis – az új vagyontörvény értelmében – a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyon közül a Dunamenti Regionális Vízmű, a Dunántúli Regionális Vízmű, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, valamint a Tiszamenti Regionális Vízmű, vagyis ezek privatizálhatóvá váltak. Ányos József abban bízik, hogy az ezek után remélt bevételt majd a vízminőség javítására fordítják, illetve önrészként használják fel az uniós pályázatoknál. Bár a szükséges ezermilliárd forinthoz nagyjából 300 másikat kellene hozzátennie az államnak, nem valószínű, hogy ekkora bevételt hoz majd az értékesítés.
A napokban az MTV-nek Kóthay László, a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkára elismerte, valóban lesz díjnövekedés. Mint mondta, ez annak a függvénye, hogy milyen beruházásokat kell a vízi közműveken végrehajtani. Hangsúlyozta, ez eredményezhet 50, illetve 100 százalékos díjnövekedést is. Ezt a készülőben lévő víziközmű-törvénnyel lehetne szabályozni, ám annak életbe lépésére egy évet mindenképpen várni kell még. Hogy milyen terhet ró majd a lakosságra a vízdíj megduplázása, arról egyelőre nem ismerünk felméréseket, ám az sokatmondó, hogy vidéken újra jól fizetett mesterséggé vált a kútfúrás.

Pályázat tisztításra. Összesen 342 milliárd forint értékben tíz új pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amelyeket az ivóvíz minőségének javítására, szenny-víztisztításra és -elvezetésre, hulladéklerakók kezelésére, valamint természetvédelmi és energiagazdálkodási projektekre fordíthatnak a pályázók – adta hírül a távirati iroda. Az önkormányzatok a 2008 végéig pályázható csomag keretének több mint felét, 188 milliárd forintot fordíthatnak településük szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetének fejlesztésére.
A beruházások megvalósításához a településeknek esetenként 10–30 százalékos önrészt kell vállalniuk, melyet a Magyar Fejlesztési Bank huszonöt éves futamidejű, kedvezményes hiteleiből teremthetnek elő. Az első kifizetések valószínűleg csak a jövő évben várhatók.
A program célja, hogy 2015-ig 80 százalékra bővüljön a csatornázottság és az elvezetett szennyvíz 100 százalékát biológiai úton tisztítsák. Az ivóvízminőség javítására 56 milliárd, 2013-ig összesen pedig 200 milliárd forint jut, amelyből 2015-ig kell biztosítani a tiszta ivóvizet a teljes lakosság számára. Ugyanakkor a csőhálózat annyira elavult, hogy a szakértők szerint ennek az összegnek az ötszörösére lenne szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.