Ezermilliárd forint. Ennyi pénz kellene ahhoz, hogy a hazai víziközmű-hálózatot teljes egészében fel lehessen újítani. Ez egyelőre az állam feladata lenne, ám a jelenleg érvényes Nemzeti fejlesztési tervből kiderül, hogy a kormány nem kezeli fő ügyként az igencsak leamortizálódott csőhálózat rekonstrukcióját, pedig az unió a vízminőség javítását írja elő.
– Lehet a privatizáció a megoldás – mondta lapunknak Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, utalva arra, hogy az állam helyett magáncégek újíthatnák fel a hálózatot. Kifejtette, a magánosítás történhetne valódi privatizációval, vagyis örökre megkapná a befektető a víziközmű üzemeltetését, vagy koncesszióba adással, ahol csak bizonyos ideig kerülne magánkézbe.
*
Mint Ányos József fogalmazott, mindkét esetben valószínű, hogy az üzemeltetési jog fejében az adott társaságnak kell fejlesztenie a csőhálózatot, aminek költségeit minden bizonnyal beépítik majd a vízdíjba. – Nem utópisztikus az a fenyegetettség, miszerint 50–100 százalékos drágulás következik be – jegyezte meg. Hozzáfűzte, az is igaz, hogy a víziközmű-vállalatok nagy része jelenleg nem működik költséghatékonyan, így az ennek feljavításából származó összeget is fel lehetne használni a fejlesztésre.
A kormányzat szándéka biztosnak látszik, kikerült ugyanis – az új vagyontörvény értelmében – a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyon közül a Dunamenti Regionális Vízmű, a Dunántúli Regionális Vízmű, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, valamint a Tiszamenti Regionális Vízmű, vagyis ezek privatizálhatóvá váltak. Ányos József abban bízik, hogy az ezek után remélt bevételt majd a vízminőség javítására fordítják, illetve önrészként használják fel az uniós pályázatoknál. Bár a szükséges ezermilliárd forinthoz nagyjából 300 másikat kellene hozzátennie az államnak, nem valószínű, hogy ekkora bevételt hoz majd az értékesítés.
A napokban az MTV-nek Kóthay László, a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkára elismerte, valóban lesz díjnövekedés. Mint mondta, ez annak a függvénye, hogy milyen beruházásokat kell a vízi közműveken végrehajtani. Hangsúlyozta, ez eredményezhet 50, illetve 100 százalékos díjnövekedést is. Ezt a készülőben lévő víziközmű-törvénnyel lehetne szabályozni, ám annak életbe lépésére egy évet mindenképpen várni kell még. Hogy milyen terhet ró majd a lakosságra a vízdíj megduplázása, arról egyelőre nem ismerünk felméréseket, ám az sokatmondó, hogy vidéken újra jól fizetett mesterséggé vált a kútfúrás.
Pályázat tisztításra. Összesen 342 milliárd forint értékben tíz új pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amelyeket az ivóvíz minőségének javítására, szenny-víztisztításra és -elvezetésre, hulladéklerakók kezelésére, valamint természetvédelmi és energiagazdálkodási projektekre fordíthatnak a pályázók – adta hírül a távirati iroda. Az önkormányzatok a 2008 végéig pályázható csomag keretének több mint felét, 188 milliárd forintot fordíthatnak településük szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetének fejlesztésére.
A beruházások megvalósításához a településeknek esetenként 10–30 százalékos önrészt kell vállalniuk, melyet a Magyar Fejlesztési Bank huszonöt éves futamidejű, kedvezményes hiteleiből teremthetnek elő. Az első kifizetések valószínűleg csak a jövő évben várhatók.
A program célja, hogy 2015-ig 80 százalékra bővüljön a csatornázottság és az elvezetett szennyvíz 100 százalékát biológiai úton tisztítsák. Az ivóvízminőség javítására 56 milliárd, 2013-ig összesen pedig 200 milliárd forint jut, amelyből 2015-ig kell biztosítani a tiszta ivóvizet a teljes lakosság számára. Ugyanakkor a csőhálózat annyira elavult, hogy a szakértők szerint ennek az összegnek az ötszörösére lenne szükség.
Koncz Zsófia: Magyarország több mint harmincféle intézkedéssel segíti a családokat
