Egyre kevésbé vonzó a frankalapú hitel

Bár a többség tartást várt, a svájci jegybank 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emelte az ország alapkamatát tegnap. A svájcifrank- alapú hitelek törlesztőrészlete emelkedhet ugyan, de számottevő drágulásra nem kell számítani – legalábbis az elemzők szerint.

Mivel múlt csütörtökön az Európai Központi Bank a kamat tartása mellett döntött, valamint az amerikai piac is kamatcsökkentést vár, ennek hatására az elmúlt napokban megfordult a piaci hangulat, és az elemzők többsége Svájcban sem számított kamatemelésre. Ám a svájci jegybank (BNS) rácáfolt a várakozásokra, és a svéd jegybankhoz hasonlóan folytatta a két éve tartó kamatemelési sorozatát, 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emelve az alapkamatot. Elemzők szerint elsősorban a svájci frank árfolyamgyengesége állhatott a döntés hátterében, de a bank figyelemmel volt a a nemzetközi pénzügyi-gazdasági környezetben várható inflációs fejleményekre is. A BNS legutóbb június közepén emelte irányadó kamatát. Ráadásul a jegybank közleményében az áll, hogy nem aggasztják különösebben a hitelpiaci folyamatok, helyette a makrogazdasági fundamentumokra koncentrál. Eszerint nem kizárt, hogy a decemberi ülésen is hasonló döntés születik majd.
A svájci kamatemelés a többnyire devizában eladósodó magyar lakosság számára azzal a kedvezőtlen hatással jár, hogy a frank- alapú hitelek törlesztőrészletei a következő időszakban valószínűleg enyhén emelkednek. Az elemzők szerint a pénzintézeteket nem érte váratlanul az emelés, s ezért már júliusban beárazták a magasabb kamatot, így nem kell a törlesztőrészletek jelentős drágulására számítani.
Arra a kérdésre, hogy a kamat megemelkedése visszavetheti-e a svájci frank alapú hitelek népszerűségét, a legtöbb elemző nemmel válaszolt. Mint elmondták, a magyar lakosság általában irracionálisan viselkedik, hitelfelvételkor nem számol a világpiaci trendek törlesztőrészletre gyakorolt hatásaival. Másrészt az egyre népszerűbbé váló japánjen-alapúak mellett még mindig a svájcifrank-alapú hitelek a legolcsóbbak a piacon.

Csúcson a devizahitelek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint júliusban folytatódott a hitelezési láz Magyarországon. A hitelek közül továbbra is a devizaalapú kölcsönök a legnépszerűbbek. Miközben tavaly júliusban még csak 81 milliárd forint volt a havi új szerződések értéke, addig idén júliusban ez elérte a 117 milliárd forintot. Eközben a forintalapú jelzálogkölcsönök új szerződéseinek értéke csak minimálisan emelkedett, és 12 milliárd körüli értéket ért el. A legutóbbi adatok alapján tehát továbbra is 90 százalék feletti az új jelzáloghiteleken belül a devizaalapú kölcsönök aránya. A fogyasztási hitelek területén is tarolnak a devizaalapú kölcsönök. Minden eddiginél magasabbra, 79,2 százalékra kúszott fel a fogyasztási hiteleken belül a svájcifrank-alapú kölcsönök részaránya.