Tovább kísért Funar szelleme

Gheorghe Funar polgármester bukása után három évvel sem csitul a szoborháború Kolozsváron, ahol továbbra is nacionalista indulatok övezik a magyar kultúra ápolását. Legújabban Márton Áron erdélyi püspök szobrának felavatása elé gördített akadályokat a kincses város román többségű önkormányzata.

2007. 09. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindössze kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra – adta hírül a minap az erdélyi Krónika napilap. A kincses városi római katolikus Szent Mihály-plébánia azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi képviselő-testület nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását. Ezáltal a már elkészült és jelenleg Budapesten őrzött műalkotás felállítása tovább késik, bár a kolozsvári magyar közösség egyházi és politikai vezetői 2005-ben még úgy nyilatkoztak: csak hónapok kérdése Erdély néhai katolikus püspöke szobrának felállítása. A már felavatása előtt sorozatos kálváriát átélő, három méter magas alkotás a napokban amiatt került a figyelem középpontjába, hogy Gheorghe Funar, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szenátora a Márton Áronnak emléket állító szobrot is belekeverte az Avram Iancu kolozsvári emlékművének esetleges eltávolítása körüli vitába. Az egykori városvezetőt felháborította, hogy kincses városi román értelmiségi körökben felmerült: távolítsák el talapzatáról a mócok királya tiszteletére Funar által emeltetett, esztétikailag ellentmondásos köztéri alkotást.
Funar a minap azzal vádolta utódját, Emil Boc demokrata polgármestert, hogy Avram Iancu szobrának lerombolásával párhuzamosan annak a magyar egyházfőnek kíván emléket állítani, aki „a székely hadosztály hadnagyaként sok románellenes terrorista cselekedet értelmi szerzője, később pedig a kommunista titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt”. Miközben az expolgármester közvitára bocsátaná Márton Áron tevékenységének megítélését, a püspökről tett kijelentései nyilvánvaló hazugságok, hiszen 1980-ban bekövetkezett halála előtt az egyházfőt a kommunista román hatalom börtönbe vetette, 1944-ben pedig – a zsidók és keresztények deportálása elleni tiltakozása miatt – a magyar kormány kitiltotta Észak-Erdélyből.
Márton Áron szobrát először 2004-ben, a nemrég nyugdíjba vonult Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezésére szerették volna felállítani a Szent Mihály-templom melletti zöldövezetben. Akkor a kincses város központjának városrendezési terve, legújabban pedig nacionalista felhangokkal fűszerezett jogi akadályok késleltetik a szovátai Bocskai Vince szobrász alkotásának leleplezését. Miközben a mű felállításához már csak egy építkezési engedély hiányzik, amelynek kiállításához a városi tanácsnak jóvá kellene hagynia a talapzat körüli terület bérbeadását, több román városatya azzal utasította el a határozatot, hogy Márton Áron „románellenes cselekedeteket hajtott végre”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.