EU-gátak a Gazprom térhódítása ellen

Alig győzte hangsúlyozni José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a méltányos kölcsönösség elvét, amikor indokolta bizottsága azon javaslatát, amelynek értelmében súlyos feltételeket szabnak azoknak a nem európai vállalatoknak, amelyek beruháznának az európai energiaszektorba.

2007. 10. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Brüsszel)
Barroso szerint biztosítani kell, hogy az európai energiapiacot – ahol az energiavállalatokat szét kívánják osztani energiatermelőkre és -elosztókra – ne uralja néhány, a szétválasztási szabálynak nem alávetett EU-n kívüli csoport. A beruházni kívánó cégek országaitól azt is elvárják, hogy ők ugyanúgy lehetővé tegyék a szabad versenyt energiapiacukon, mint azt az unió teszi.
Míg az elnök a kölcsönösség elvét sulykolta, mindenki tudta, hogy a bizottság elsősorban a Gazprom orosz energiavállalat európai térhódításának igyekszik gátat vetni.
Kíváncsiak voltunk, hogy ezt a kölcsönösségi elvet az Európai Bizottság nem kívánja-e kiterjeszteni az ingatlanvásárlásokra, és megakadályozni olyan államok polgárainak ilyen ügyleteit, amelyekben az uniós állampolgárokat nemzetiségük, vallásuk vagy egyéb ismérv alapján zárják ki az ingatlanüzletből. A pontosan megfogalmazott kérdésre az EB-elnök szóvivője válaszában félreértésről beszélt.
Lapunk ezt követően Barroso szóvivője válaszának azon mondatában, hogy a javaslatok „célja annak biztosítása, miszerint a belső piacon aktív harmadik országbeli vállalkozások ugyanolyan szabályok alá essenek, mint az ottani vállalkozások”, a „belső piacon” kifejezést a „belső ingatlanpiacot” szavakkal helyettesítette be. Miután az újabb kérdésre az írásbeli válasz késett, telefonon tudtuk meg, hogy az EB a kölcsönösség elvének ilyen kiterjesztését nem tervezi, és hogy a csatlakozó országok ilyenfajta igényét az uniós csatlakozási szerződés tárgyalásakor kellett volna felvetniük.

Kaszpi olaj északra. Négy volt szovjet állam – Azerbajdzsán, Örményország, Ukrajna és Litvánia –, valamint Lengyelország vezetői vilniusi találkozójukon megállapodtak arról, hogy függőségük csökkentése érdekében Oroszország területét elkerülő új olajvezetéket építenek a Kaszpi-tenger térségéből. A nyersanyag Lengyelországig, illetve a Balti-tengerig futna. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.