Jogot sértett a román igazságszolgáltatás

Perújrafelvételt kérhetnek az 1989-es kézdivásárhelyi rendőrgyilkosság magyar elítéltjei, miután a strasbourgi emberjogi bíróság a napokban megállapította: a román igazságszolgáltatás nem tartotta tiszteletben a vádlottak jogait. Ezzel egy időben a budapesti Fővárosi Bíróság véglegesen elutasította Romániának az 1990-es marosvásárhelyi véres események nyomán elítélt Barabás Ernő kiadatására formált igényét.

2007. 10. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újratárgyalhatja a román igazságszolgáltatás az 1989-es forradalom egyik magyar vonatkozású perét, a köztudatba kirakatperként bevonult Agache-ügyet. A per során a román hatóságok öt kézdivásárhelyi polgárt találtak bűnösnek a székelyföldi város egyik rendőrtisztjének meggyilkolásáért; a vádlottak közül hárman 1991 óta Magyarországon élnek. Aurel Agache rendőr őrnaggyal 1989. december 22-én, a Nicolae Ceausescu diktátor rezsimjét megdöntő felkelés során végzett a népharag a céhes városban. Akkoriban senki sem csodálkozott a helyi rendőrkapitányság gazdasági osztályának munkatársával szembeni bánásmódon, az őrnagy ugyanis évtizedeken keresztül rettegésben tartotta a háromszéki település lakosságát. Agache rendszeresen, minden ok nélkül tartott házkutatásai során temérdek arany ékszert kobozott el a kézdi családoktól, a kihallgatások során fizikai erőszakot alkalmazott, nőket erőszakolt meg, másokat öngyilkosságba kergetett. Törvénytelenségeiről, túlkapásairól felettesei is tudtak, mégsem tettek semmit ellenük. Néhány székely a forradalom hevében a város főterén agyba-főbe verte a milicistát, aki a helyszínen meghalt.
Noha a kézdivásárhelyi lincselés során közel félezren tartózkodtak a téren, a román hatóságok néhány hónappal később – az áldozat idősebbik fiának feljelentése nyomán – öt ember ellen bűnvádi eljárást indítottak Aurel Agache meggyilkolásának vádjával. Közülük hármat 1991 novemberében néhány napra őrizetbe vettek: Héjja Dezső cukrászt, az akkor mindössze 25 éves Filip-Orbán Daniella Kamilla tanárnőt és Paizs Ottó fodrászt; ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont gyanúsítottá léptették elő. Filip-Orbán Daniella és Konrád János még akkor, Paizs Ottó pedig 2001-ben Magyarországon kért menedékjogot, ahonnan azóta sem tért haza szülőföldjére. Az Agache-perből a román hatalom presztízskérdést kreált, amit bizonyít az is, hogy 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő a forradalom mártír hősévé nyilvánította Aurel Agachét, sőt post mortem ezredessé léptette elő. Az ügyben a bukaresti legfelső bíróság 2001-ben hirdetett jogerős ítéletet, Filip-Orbán Daniella Kamillát hét, Héjját és Paizsot négy-négy, Reinert és Konrádot pedig három-három év börtönbüntetéssel sújtotta, tetemes anyagi kártérítésre kötelezve az elítélteket a rendőr családjának javára. Közülük Héjja Dezső 253, a tavaly elhunyt Reiner Antal pedig 557 napot ült börtönben, ahonnan államelnöki kegyelemmel szabadultak.
Filip-Orbán Daniella kivételével a többi négy elítélt 2001-ben a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult panasszal, mivel szerintük a román igazságszolgáltatás részrehajló volt. Ügyvédjük, Frunda György, az RMDSZ jogász-szenátora arra alapozva kérte a román állam elmarasztalását, hogy a tárgyalás során a bíróság nem tartotta tiszteletben a vádlottak jogait, nem vette figyelembe védekezésüket, és etnikai alapon diszkriminálta őket. Szeptember végén született ítéletében a strasbourgi bíróság érdemben nem bírálta fölül a kézdivásárhelyiekre szabott büntetést, megállapította azonban, hogy az ötéves büntetőeljárás, valamint a három és fél éven keresztül húzódó bírósági per túlságosan hosszadalmas egy normálisan működő igazságszolgáltatási rendszerben. Emellett Strasbourg szerint a felpereseknek nem volt lehetőségük szembesülni a bűnösségüket bizonygató tanúkkal, és ezertől négyezer euróig terjedő anyagi kártérítést ítélt meg a panaszosok számára. Frunda szerint az Agache-ügy elítéltjeinek egy hónapon belül jogukban áll kérni a per újrafelvételét, ha pedig ennek nyomán rehabilitálják őket, akkor Agache leszármazottainak vissza kell fizetniük az eddig az elítéltektől behajtott anyagi és erkölcsi kártérítést. A jelenleg Magyarországon tartózkodó három kézdivásárhelyi elítélt továbbra is csak az esetleges felmentés esetén térhet haza.
Akárcsak a marosvásárhelyi „fekete március” nyomán elítélt Barabás Ernő, akit annak ellenére letartóztatnának a román hatóságok, hogy az ügyében született ítélet immár elévült. A Maros-parti városban 1990 márciusában bekövetkezett, öt halálos áldozattal és mintegy 300 sérülttel járó véres etnikai konfliktus után a román igazságszolgáltatás kizárólag magyarokat és romákat büntetett. Közülük Cseresznyés Pálra és Barabás Ernőre szabták a legsúlyosabb, tíz-tíz év fegyházról szóló ítéletet, amelyből Cseresznyés hat évet letöltött, Barabás azonban 1992-ben Magyarországra menekült. A jelenleg Miskolcon élő, emberölési kísérlet és garázdaság miatt elítélt férfi kiadatását Románia több ízben kérte hazánktól, a budapesti Fővárosi Bíróság azonban nemrégiben született, megfellebbezhetetlen ítéletében véglegesen elutasította a bukaresti folyamodványt. Miközben a pesti bíróság a büntetés elévülésére hivatkozik, a Maros megyei törvényszék az idén nemzetközi letartóztatási parancsot bocsátott ki Barabás nevére. Az elítélt férfi fellebbezett az ítélet végrehajtásáról szóló parancs ellen, és keresetét novemberben tárgyalja a marosvásárhelyi törvényszék. Kincses Előd, Barabás védőügyvédje leszögezte: védencét sohasem idézték meg magyarországi lakcímén, nem állítható tehát, hogy megszökött a romániai büntetés végrehajtása elől, így a jogszabályok értelmében az ügyében született ítélet elévült. Barabás Ernő a kolozsvári Krónika napilapnak elmondta: ma is ártatlannak vallja magát, az ellene felhozott vádakat pedig az etnikai összetűzést provokáló román titkosszolgálat, a Securitate koholmányának tartja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.