Kelet-Közép-Európa magas fizetésimérleg-hiánnyal küszködő gazdaságait könnyen elérheti az a veszély, hogy a kilencvenes évek rekordszintű tőkebeáramlásának iránya visszafordul, és elkezdődhet a magántőke kiáramlása – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) világgazdasági kilátásokat elemző legfrissebb tanulmánya.
A dokumentum szerint a pénzügyi piacokat érintő ingadozások és az ennek nyomán kialakult bizonytalanság jelentős mértékben visszafogja a világgazdaság fejlődését, és az egyik legsérülékenyebb régiónak Kelet-Közép-Európa számít. Itt ugyanis könnyen visszájára fordulhat a kilencvenes évek közepén még rekordszintű magántőke-beáramlás, és ma már a tőkekiáramlás veszélyével kell szembenézni – vélik az IMF szakértői. Elemzésük kitér arra, hogy a legkockázatosabbnak azok az országok tekinthetők, ahol amúgy is magas a fizetési mérleg hiánya, mert egy esetleges tőkekivonási hullám komoly egyensúlyi zavarokat okozhat.
Az elemzésben ugyanakkor a mostani megingást egyértelműen az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán kialakult pénzügyi felfordulással magyarázzák a szervezet szakértői, annál is inkább, mert a tengerentúli folyamatok még két-három évig hatással lesznek a piacra. Az IMF egy korábbi, szeptember végén közzétett jelentésében elhúzódó hitelválságra számít. A nemzetközi szervezet már e dokumentumban is jelezte, hogy emiatt az egész világ gazdasági növekedése visszafogottabbá válik. A Financial Times által közölt mostani IMF-becslés az eurózóna fejlődését 2,5 százalékról 2,1 százalékra mérsékelte, az USA gazdasági növekedését 2,8 százalékról 1,9 százalékra, Japánét pedig két százalékról 1,7 százalékra vette vissza. A kínai bővülés kilátásait ugyanakkor csak néhány tizeddel rontotta le az IMF, az ázsiai ország továbbra is 10 százalék feletti ütemben robog majd előre. Rodrigo Rato, az alap ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva felhívta a figyelmet: nőtt annak a veszélye, hogy jelentősebb mértékben zuhanhat a GDP-emelkedések üteme.
Részben jogosnak tartja az IMF aggodalmait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki lapunknak hangsúlyozta: a legrosszabb fizetési mérlegük a balti államoknak van, itt azonban – a magyarországival ellentétben – nem az állam eladósodottsága, hanem a lakosság hitelfelvételei rontanak a helyzeten. Suppan szerint az állam túlköltekezése miatt fizetendő kamatterhek Magyarországon sokkal jelentősebb kiadásokkal járnak, mint régiós társaink esetében. A hitelválság elhúzódó jellegét elsősorban az magyarázza, hogy a kockázatos amerikai kölcsönökre egytől három évig tartó türelmi időt adtak a bankok korábban, így a bedőlések még 2009-ig folytatódhatnak.
Villámárvizek lehetetlenítik el az élet normális működését országszerte + videók
