Elsőnek a rendőrszakszervezet (GdP) emelte fel a szavát és figyelmeztetett a rendelkezésből adódó kockázatokra. „E lépésre túl korán került sor. Az EU még nem rendelkezik a feltétlenül szükséges körözési rendszerekkel” – szögezte le Josef Scheuring, a szervezet elnöke. Megítélése szerint a szövetségi rendőrség – a hajdani határőrség utódszerve – kénytelen lesz magas létszámmal tovább ellenőrizni az ország azon harminc kilométer szélességű sávját, amely a határvonallal párhuzamos. Pillanatnyilag négyezer rendőr látja el ezt a feladatot a keleti vidékeken.
A parlament belpolitikai bizottságát vezető szociáldemokrata Sebastian Edathy leszögezte ugyan, támogatni kell a határok szabadságát, ugyanakkor óvott attól, hogy csökkentsék az eddig ott szolgálatot teljesítő biztonsági egységek létszámát. A Bundestagban a keleti határvidék lakosait képviselői honatyák fokozott szúrópróbaszerű vizsgálatokat követelnek abban a reményben, hogy ezzel sikerül majd elrettenteni a potenciális bűnözőket. Hasonló értelemben foglaltak állást a határ közelében fekvő települések polgármesterei, akik attól tartanak, hogy betörőbandák akcióira kell számítani, és ezek – tetteik elkövetése után – zavartalanul térhetnek majd vissza hazájukba. „E megfontolásokat komolyan kell venni. Az előttünk álló hónapok során figyelnünk kell arra, hogy az illegális határátlépések milyen mértékben játszanak a bűnözők kezére” – nyilatkozta Wolfgang Bosbach, a kereszténydemokrata frakció helyettes vezetője.
A német–cseh határ szomszédságában fekvő Ebersbach, Friedersdorf, Seifhennersdorf, Neugersdorf lakosai röviddel az újraegyesítést követően már megismerkedtek a rájuk leselkedő veszéllyel, házaikat feltörték, kirabolták, és a lopott holmival gyorsan eltűntek. „Vadnyugati körülmények uralkodtak” – emlékszik vissza Siegfried Rösler, akinek az apját a rablók súlyosan megsebesítették. A térségben fokozott a rendőri jelenlét és polgárőrség is működik.
Ártatlan civilekre támadtak az ukránok
