Értékesítések mélyrepülésben

Jelentős visszaesést jósol üzleti helyzetük várható alakulásában a hazai vállalatok többsége – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének legfrissebb jelentéséből. A több ezer cég megkérdezésével készült felmérés szerint a termelés szintjét, a várható jövedelmezőséget, az értékesítést és az export kilátásait tekintve is jelentős romlás következett be az elmúlt fél évben.

Mind a belföldi, mind a külföldi piacokra termelő vállalatok üzleti várakozásai romlottak az utóbbi hat hónapban – állapítja meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének (MKIK GVI) a napokban megjelent tanulmánya. A cégek kilátásainak romlása nem független a kormányzat megszorító- és keresletszűkítő csomagjától – áll a felmérésben, amely több mint 12 ezer kis-, közepes és nagyvállalat helyzetét értékelte. Ennek alapján még a fél évvel ezelőtti helyzethez képest is nagymértékben romlottak a cégek kilátásai a foglalkoztatottság, a termelési szint, a jövedelmezőség, de főképpen az értékesítés területén. Utóbbi oka a hazai piacra gyártók esetében az itthoni kereslet zuhanása, míg az exportra termelőknél többek között a legnagyobb külkereskedelmi piacnak számító német konjunktúra gyengülése.
A mikro- és kisvállalkozások körében továbbra is magas az üzleti környezetet rossznak ítélők tábora, mindössze 13 százalékuk vár kedvező változást a jövőre nézve, a legnagyobb cégeknél ez a mutató már 42 százalékos, ami szintén nem rózsás. A legnagyobb különbséget ugyanakkor a tisztán hazai tulajdonú és a külföldi érdekeltségű vállalatok között mérte az MKIK GVI: utóbbiak esetében a várakozások jóval kedvezőbbek, mint a magyar tulajdonosok körében. A tervezett beruházások megítélése ugyan némi javulást mutat, a cégek többsége változatlan növekedéssel, illetve csökkenéssel számol, de mindössze 27 százalékuk lát esélyt ilyen irányú fejlesztésre a közeljövőben.
Erőteljes romlás érzékelhető az idegenforgalomban, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások terén, valamint az építőiparban is: utóbbi még mindig nem lábalt ki a több mint egy éve tartó hullámvölgyből. A tanulmány megállapítja: a GDP csökkenésével szinte párhuzamosan zuhan a hazai vállalatok értékesítése is, miközben meredeken ível felfelé az úgynevezett vállalati bizonytalansági mutató, amely 2002 októberétől kezdve erőteljes romlást mutat.
– Az üzleti kilátásokat mérő konjunktúraindexek szabadesésben vannak, tíz éve nem mértek ilyen rossz adatokat – mondta lapunk kérdésére Parragh László, az MKIK elnöke. – A költségvetés megszorító intézkedéseinek öszszetétele a költségcsökkentési ígéretek ellenére inkább a bevételek fokozására tette a hangsúlyt, ami jelentős kereslet-visszaesést okozott – hangsúlyozta Parragh, kiemelve, hogy az állami költségek csökkentése eredetileg 30 százalékot tett volna ki, amely idén 50 százalékra emelkedett volna. Ehelyett azonban a főleg adóemelések formájában történő bevételnövekedés adja ma a kiigazítások gerincét, ennek következményeként azonban csak nehezen nyerheti vissza fejlődési ütemét a hazai gazdaság – érvelt Parragh.
– Félő, hogy a bevételek központosításának magas aránya a későbbiekben is megmarad, jó példa erre a szolidaritási adó, amelyet eredetileg csak átmeneti jelleggel vezettek be, most azonban már a jövő évi költségvetésbe is beépült – fogalmazott az elnök, aki hozzátette: a legnagyobb probléma, hogy nem elsősorban a költségvetés kiadási oldalának lefaragásával próbál egyensúlyt teremteni a kormány.