Felhőkarcolók nélkül

Három kortárs japán sztárépítész, Kengo Kuma, Hiroshi Hara és Riken Yamamoto bemutatójával zárult az Építészet Hónapja fesztivál a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A kormányzati városnegyed egyik tervezője, Kengo Kuma óva intette Budapest képének alakítóit a Nyugat majmolásától.

Az építészet legtöbb művelője szerencsére ismeri a történelmet, sőt egy város képének alakításában sem az önös érdekeket tartja legfőbb szempontnak, hanem megőrizné és óvná a történelem látható rétegeit. Legalábbis ez derült ki a napokban tartott konferencia résztvevői, Kengo Kuma, Hiroshi Hara és Riken Yamamoto bemutatkozásából, akik azt vallották, az építészeti megújulás nem csupán az üveg és a beton szinonimája.
Kengo Kuma neve akkor lett közismert hazánkban, amikor tervezőként Janesch Péterrel megnyerte a budapesti kormányzati negyed projekt pályázatát. Tájba simuló, természetes anyagokat felhasználó épületeivel számos elismerést érdemelt ki. Hiroshi Hara saját építészetét úgy definiálja, mint a folyamatos, állandó változás egy-egy eseményszerű pillanatát. Riken Yamamoto leginkább a szigetországban alkot, a transzparens építészet jegyében kórházat, egyetemeket, tűzoltóállomást, képzőművészeti múzeumot, városházát, felhőkarcolókat is tervezett. Kengo Kuma fontosnak tartja, hogy a tervezők ne majmolják kritikátlanul a Nyugatot, hanem merítsenek saját kultúrájuk örökségéből. Riken Yamamoto Japán és Magyarország építészeti filozófiáját hasonlónak találja abban, hogy mindkét országban a XIX. század végére alakultak ki a modern működő városszerkezetek, intézményrendszerek.
Hiroshi Hara mindehhez hozzátette, Budapestre a kelet- és nyugat-európai építészeti stílusok egyaránt jellemzők, épp ezért kedves és vonzó város, emberi léptékű. Hara szerint lehet tanulni más kultúrák építészetéből, ám Japánban is szerencsésebb lett volna, ha sikerült volna többet megőrizni az épített örökség őszinte és humánus vonásaiból.
Lapunk kérdésére, Budapest városképébe hogyan illeszkedne egy hatvanemeletes épület, Hiroshi Hara úgy válaszolt, a várostervezésben történelmi és megújuló zónákat kell kijelölni, míg Kengo Kuma „elfektetné” a magas házakat. Riken Yamamoto szerint az építészeti megújulás mellett fontos, hogy lehessen látni a város történelmi rétegeit, ugyanakkor egy kétszáz méter magas épület félelmet keltene Budapesten. Márpedig a városkép kialakításának legfontosabb szempontja maga a városlakó, akinek biztonságérzetet kell nyújtani. – Japánt az építészet terén már elkapta a globalizáció és amerikanizálódás örvénye, nem szükségszerű, hogy Budapesten is ez történjen – válaszolta.