– Az új támogatási modell, amelyet „jövedelemalapú rendszerként” próbálnak eladni, valójában nem több, mint egy homályos újraelosztási mechanizmus, amely lehetőséget ad arra, hogy politikai szempontok szerint szelektáljanak: ki kapjon pénzt, és ki ne. Ez nemcsak a nagyobb magyar gazdaságokat sújtaná érzékenyen, hanem az egész ágazat kiszámíthatóságát és stabilitását is veszélyeztetné – fogalmazott lapunknak Lajkó Fanni annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság új költségvetési tervezetében jelentősen csökkentenék az agrártámogatásokat. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a területalapú támogatások megvágása több mint 150 ezer magyar gazdát érintene. Eközben a háborúpárti brüsszeli elit 88 milliárd eurót (35 ezer milliárd forintot) különítene el Ukrajna számára.

(Fotó: MTI)
Az Alapjogokét Központ elemzője szerint a cél világos: pénzt átcsoportosítani.
A magyar gazdáktól elvont támogatásokat más uniós prioritásokra, elsősorban Ukrajna finanszírozására és a háborús kiadások fedezésére fordítanák. Miközben az európai termelők a túlélésért küzdenek, Brüsszel más ország háborúját segítené a mezőgazdaság rovására. Ez a javaslat nemcsak igazságtalan, hanem veszélyes is: aláássa az élelmiszer-biztonságot, kiszolgáltatottá teszi a gazdákat, és politikai döntések eszközévé silányítja az agrártámogatásokat
– emelte ki a szakértő. Lajkó Fanni emlékeztetett, a brüsszeli javaslat legnagyobb vesztesei a magyar agráriumon belül egyértelműen a nagyobb területen gazdálkodó, piaci alapon működő szektorok lennének, különösen a szántóföldi növénytermesztés, amely eddig a legtöbbet profitált a területalapú támogatásokból. Ezek a gazdaságok jelentős földterületeik révén stabil, kiszámítható forráshoz jutottak, amely a termelés biztonságát, az árversenyképességet és a fejlesztések lehetőségét is garantálta.