Az Európai Bizottság bemutatta nyitólépését abban a két évig tartó alkudozásban, amely az EU 2028-tól induló hétéves költségvetési időszakáról szól. Az EU-költségvetés azonban máris a viták kereszttüzében áll − írja a Világgazdaság. Mondhatni joggal, mivel a tartalma ukránbarátnak mondható, szinte mindenhonnan elvesz forrásokat, legjelentősebbet talán a mezőgazdaságtól, míg a teljes uniós költségvetés húsz százalékát Ukrajnának adják.
Sokkoló a kiadások tervezett összege: 1717 milliárd euró. A bizottság elnöke szerint a csaknem 1,8 ezermilliárd eurós terv az EU költségvetését „nagyobbá”, „okosabbá” és „élesebbé” teszi, és ez „a valaha javasolt legambiciózusabb” költségvetés. Azonban az előttünk álló kemény tárgyalások előjeleként a csalódott képviselők gyorsan cáfolták Von der Leyen állításait, mondván
a bizottság félrevezetően úgy állította be az elmúlt évek jelentős inflációjához igazított összegeket, mintha a költségvetés ténylegesen nőtt volna.
„A bizottság különböző költségvetési sorokat fog bemutatni, amelyek növekedtek. De ha a teljes költségvetés nem változik, az azt jelenti, hogy más sorokon csökkenteni kell” – mondta Siegfried Muresan román EP-képviselő, az Európai Néppárt tagja.
A terv jóváhagyásához minden uniós tagállam és az Európai Parlament egyetértése szükséges.
Ahogy a frontvonalak kirajzolódnak, a Politico összeállította, kik a nyertesek és kik a vesztesek.
Vesztesek a gazdák, a legutóbbi hosszú távú uniós költségvetésben a közös agrárpolitika (KAP) 386,6 milliárd eurót kapott. Most mindössze 300 milliárd eurót különítettek el mezőgazdaságra. További csapás, hogy a KAP mostantól nem külön költségvetési sor, hanem „Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek” nevű új alapba olvad be más szakpolitikai finanszírozásokkal együtt.
Az agrártámogatások szintjének drasztikus csökkenése veszélyezteti az EU élelmiszer-biztonságát, a vidéki életformát, feláldozva az egyre több kihívással (klímaváltozás, alapanyagárak) küzdő gazdákat. Teljesen nyilvánvaló, hogy
az európai gazdáknak nyújtott támogatások megkurtításával az ukrán mezőgazdasági túltermelésnek akarnak piacot biztosítani.
Vesztes még a dohányipar és a természetvédelem is.
A biodiverzitás önálló költségvetési sorát megszüntetik, helyette egy tágabb „klíma és környezet” célkitűzés alá sorolják, amely az új költségvetés 35 százalékát tenné ki – mintegy hétszázmilliárd eurót. Korábban a klímacélon felül
- 2024-re az éves kiadások 7,5 százalékát kellett volna a biodiverzitásra fordítani,
- ami 2026-ra és 2027-re tíz százalékra nőtt volna.
A legnagyobb nyertes: Ukrajna, a bizottság további százmilliárd eurót (ez körülbelül a teljes magyar éves GDP fele) javasol Ukrajna újjáépítésére és EU-tagsági felkészítésére.
