Bóka János szerint az EU már háborús logika mentén gondolkodik

EU-tagállamok európai uniós ügyekért felelős miniszterei találkoztak Brüsszelben, a tárgyaláson pedig az egyik legfontosabb kérdés Ukrajna gyorsított felvétele volt az EU-ba. Bóka János ennek kapcsán hangsúlyozta: hazánk továbbra sem támogatja, hogy az Európai Unió belesodródjon egy háborúba.

Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Az Európai Bizottság és az európai uniós tagállamok jelentős része továbbra is háborús logika szerint gondolkodik, és az asztalon lévő uniós javaslatok célja továbbra is az, hogy Ukrajna erőltetett ütemben, lehetőség szerint 2030-ig bekerüljön az EU-ba – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Brüsszelben. Bóka János szerint azonban végső soron a kérdés továbbra is az, hogy megakadályozható-e, hogy az Európai Unió belesodródjon a háborúba. 

Bóka János szerint Brüsszel már háborús gondolkodásra állt át 
Fotó: MARTIN BERTRAND / Hans Lucas

Az EU-tagállamok európai uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka elmondta: a hétfői tanácsülésnek két kiemelt témája van – a decemberi, nagy jelentőségű uniós csúcs előkészítése, valamint a következő hétéves uniós költségvetési keret második, politikai szintű vitája. Hangsúlyozta, hogy ezek „rendkívül összetett jogi, technikai és politikai kérdések”, ugyanakkor a fő dilemmák egyszerűen megfogalmazhatók.

A kérdés az, hogy sikerül-e megakadályozni, hogy az Európai Unió belesodródjon a szomszédságában zajló háborúba, és sikerül-e elérni, hogy az európai adófizetők pénze ne vándoroljon Ukrajnába

– fogalmazott.

Bóka szerint a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó javaslatokban jelentősen csökkentenék a mezőgazdaságnak és a régióknak jutó forrásokat, és ezek a pénzek „valamilyen módon Ukrajnába vándorolnának”. Hozzátette: a bizottság továbbra is jelentős összegekkel – köztük katonai támogatással – kívánja segíteni Ukrajnát, és azon dolgozik, hogy a háború elhúzódjon, nem pedig azon, hogy a békefolyamatot támogassa.

A magyar álláspont egyértelmű: ellen kell tartani ennek a politikai nyomásnak. Lehetővé kell tenni, hogy az EU és az európai polgárok érdekei alapján szülessenek döntések, nem pedig Ukrajna érdekében

– emelte ki.

A befagyasztott orosz vagyonok felhasználásáról szóló uniós javaslatokkal kapcsolatban a miniszter jelezte: azok számos jogi és politikai aggályt vetnek fel, ezért Magyarország nem támogatja őket. „Olyan rendszerben, amely a magyarok számára pénzügyi kötelezettségvállalással járna, nem fogunk részt venni” – tette hozzá. Elmondása szerint a bizottság hamarosan nyilvánosságra hoz egy opciós dokumentumot, amellyel új alapokra helyezhetik a tárgyalási folyamatot.

Mi továbbra is azt támogatjuk, hogy az európai polgárok pénzét az európaiakat érintő gazdasági, megélhetési és energetikai válságok megoldására kell fordítani, nem pedig egy EU-n kívüli tagjelölt országba csatornázni

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország részt vesz-e a dán elnökség által az ukrajnai Lvivben (Lemberg) összehívni tervezett informális általános ügyek tanácsán, Bóka közölte: megkapta dán kollégája meghívólevelét, azonban Magyarország politikai szinten nem fogja képviseltetni magát. „Ez az elképzelés ellentétes mindazokkal a politikai és eljárási alapelvekkel, amelyek eddig az elnökségek működését jellemezték. Nem látom hozzáadott értékét annak, hogy a bővítésről szóló konstruktív vita egy tagjelölt ország területén történjen, ráadásul úgy, hogy a többi tagjelölt ország nem vesz részt rajta” – mondta.

Hozzátette: a kezdeményezést inkább „politikai show-műsornak” tartja, mint érdemi vitának. „Ehhez a politikai színjátékhoz mi nem kívánunk asszisztálni” – fogalmazott.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter  (Fotó: AFP)