A berlini Bundeswehr-konferencia központi üzenete egyértelmű volt: Oroszország továbbra is Európa első számú biztonsági fenyegetése, írta az Origo.


A berlini Bundeswehr-konferencia központi üzenete egyértelmű volt: Oroszország továbbra is Európa első számú biztonsági fenyegetése, írta az Origo.

Boris Pistorius védelmi miniszter és a német katonai vezetés egymást erősítve hangsúlyozta, hogy Moszkva a hibákból tanult, haditechnikai fölénye pedig reális veszélyt jelent a NATO számára.
Carsten Breuer vezérkari főnök szerint Oroszország katonai kapacitásai továbbra is impozánsak, és a hibrid támadások, valamint a nyílt nukleáris fenyegetések együtt olyan kockázatot jelentenek, amelyre Európának sürgősen választ kell adnia. Alexander Sollfrank tábornok még sötétebb képet festett: szerinte nem kizárt, hogy már a következő években korlátozott orosz támadás érheti a NATO-területet, 2029-ig pedig a nagyszabású agresszió lehetőségét sem lehet kizárni. Világháborútól tartanak a németek.
A konferencia legnagyobb visszhangot kiváltó pillanata Friedrich Merz kancellár videóüzenete volt. A CDU-s politikus kategorikusan kijelentette:
A Bundeswehrnek a lehető leggyorsabban Európa legerősebb hadseregévé kell válnia.
Merz egyenesen radikális mentalitásváltást követelt a tábornoki kartól, és élesen bírálta a lassú, bürokratikus katonai adminisztrációt. Szerinte a jelenlegi fenyegetésekre nem lehet a tegnap szabályaival reagálni. A hangnem sokakat meglepett – a kétszáz fős katonai elit szemmel láthatóan nem számított a kancellár kemény üzenetére.

Bár Pistorius sikereket hangoztatott, a valóság jóval komorabb. A minisztérium új struktúrája – amely a hatékonyság növelését célozta – 262 külön szervezeti egységet hozott létre. A szakértők szerint ez inkább bonyolítja, mintsem gyorsítja a döntéshozatalt.
A vezérkari főnök ráadásul a szervezeti hierarchiában lefelé csúszott, miközben a miniszter körül politikai belső kör formálódik.
A kritikusok szerint ez éppen belharcokat és további lassulást eredményez.
Miközben a kancellár gyorsítana, a nagy beszerzési programok szinte kivétel nélkül válságban vannak: a hadsereg digitális kommunikációs rendszere nem működik megfelelően – laboratóriumi körülmények között is alig kezelhető. Emiatt a katonák kénytelenek visszatérni az elavult analóg rádiós megoldásokhoz.
A drónok elleni kulcsfegyvernek szánt rendszer nem felel meg a szerződéses követelményeknek, és jelentős késésben van.
A Német Haditengerészet jövőbeli zászlóshajójának szánt, tízmilliárd eurós projekt súlyos válságba került. A holland Damen gyár képtelen megtervezni a hajók digitális műveleti központját – ami a fregatt idegrendszere. A program átvétele a Lürssen hajógyárhoz évekkel tolhatja ki a rendszerbe állítást, jelentősen megdrágítva a projektet.

A jelenlegi helyzet alapján Merz törekvése – hogy a Bundeswehr rövid időn belül a kontinens vezető haderejévé váljon – inkább politikai kívánságnak tűnik, mint reális célkitűzésnek. Breuer vezérezredes záróértékelése szerint:
Hevesen recseg a német védelem szerkezete.
A Bundeswehr előtt hosszú út áll, és egyelőre sem a bürokrácia, sem a haditechnikai ipar nem képes lépést tartani a geopolitikai kihívásokkal.
Borítókép: Merz elégedetlen a német haderővel (Fotó: Tobias Schwarz)

Donald Tusk a felelősök megbüntetését ígéri.

A kontinens nyugati felében párhuzamos társadalmak jöttek létre.

Rendkívül pusztítóak.

A háborúpárti elit nem mérlegeli az eszkaláció kockázatát.

Donald Tusk a felelősök megbüntetését ígéri.

A kontinens nyugati felében párhuzamos társadalmak jöttek létre.

Rendkívül pusztítóak.

A háborúpárti elit nem mérlegeli az eszkaláció kockázatát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.