Kampány Erdélyben: kölcsönös vádak

Ádáz harcot folytat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Tőkés László püspök az erdélyi magyar szavazatokért a november 25-i európai parlamenti választások kampányában. Előrejelzések szerint nem lesz erdélyi magyar képviselő az EP-ben.

(Kolozsvár)
A romániai rendszerváltás óta eltelt tizenhét év során először szembesül nyílt politikai versenyhelyzettel a magyarság a bő két hét múlva rendezendő európai parlamenti választásokon. Tömbmagyar vidékeken a helyhatósági választások során eddig jobbára csak független magyar polgármesterjelöltek jelentettek konkurenciát a parlamenti képviselettel rendelkező, tizenegy éve kormányon lévő RMDSZ számára, Tőkés László indulásával azonban első alkalommal országos szinten is megteremtődött a választás szabadsága a közösség számára. Szeptemberig még úgy tűnt, hogy a két fél meg tud egyezni egy közös lista felállításáról, az erdélyi magyar képviselet megtisztulása és megújulása témájában folytatott egyeztetések azonban megakadtak. A kudarc alaposan rányomja bélyegét az RMDSZ, illetve Tőkés László kampánydiskurzusára, ugyanis mindkét fél a másikat vádolja a megállapodás létrejöttének meghiúsulásáért.
„Új honfoglalás” jelszavával a Markó Béla vezette alakulat azt hangsúlyozza: önkormányzati és parlamenti jelenléte mellett a szövetségnek az Európai Unióban is képviseltetnie kell magát, hogy a magyarság visszaszerezhesse elkobzott földjét, erdőit, ingatlanait, és együtt lehessen a Kárpát-medence többi magyar közösségével. Az RMDSZ politikusai ajtóról ajtóra kopogtatva igyekeznek meggyőzni a választókat, hogy indulásával Tőkés megosztja a magyarokat, és veszélyezteti a közösség EP-képviseletét. A 2000-es marosvásárhelyi helyhatósági választást hozzák fel elrettentő példaként, amikor az RMDSZ polgármesterjelöltjének első fordulós győzelme egy független magyar jelölt által elvitt voksokon múlt. Ezzel egy időben a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke az „Unió, Erdélylyel” szlogen mentén hirdeti: Európában kisebbségvédelmi rendszert kell kialakítani, amelynek keretében „kodifikálni” kell az autonómia kérdését. Tőkés szerint az RMDSZ politikája lényegében a román nemzeti érdekeknek van alárendelve, és a bukaresti hatalommal való együttműködés oltárán Markóék feláldozták a sajátos magyar nemzeti érdekeket, a közösségi önrendelkezés ügyét – emiatt indokolatlan a mindenáron való egység követelése. A két fél között civakodásra ad okot az anyaországi politikának az EP-választásokhoz történő viszonyulása is. Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője tisztességtelen gesztusnak tartja, hogy Orbán Viktor volt kormányfő személyes részvételével is Tőkést támogatja a korteshadjárat során. Eközben a püspök kampánystábja arra emlékeztet: az RMDSZ mellett az MSZP és az SZDSZ, személyesen Kiss Péter kancelláriaminiszter és Eörsi Mátyás tette le a garast. Az RMDSZ számára ez a támogatás bizonyára a november 14-én Nagyszebenben tartandó magyar–román kormányülésen is megnyilvánul majd.
Közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ a mandátumszerzéshez szükséges ötszázalékos küszöb alatt szerepel, Tőkés László pedig 2,5 százalékos támogatásnak örvend, ami egyikőjüknek sem lesz elegendő a Romániában első alkalommal rendezendő európai megmérettetésen. Elemzők úgy vélik, a mostani verseny igazi tétje az erdélyi magyar konszenzusos demokrácia kialakítása, és az esetleges közös kudarc már csak azért sem lesz visszafordíthatatlan, mert 2009-ben az EU valamennyi tagállamában EP-választásokat rendeznek.