Molnár Attila Károly szerint ez a téma azért is érdekes, mert 1945 után az újbaloldal nagyon sikeresen terjesztette azt a képzetet, hogy a baloldal az alapvetően erőszakellenes, pacifista, a békés megoldások híve, egyébként pedig a szeretet milyen fontos, ahogy a hippik terjesztették a 60-as években a szabad szerelmet és a szeretetet. Ezzel ellentétben a gyakorlat azt mutatta és mutatja, hogy a baloldal szóban és tettben is preferálja az erőszakos megoldásokat. Viccesen megjegyezte, hogy az erőszakmentes baloldalt lényegében az „Újmúlt Kft.” termékének tudná tekinteni. Megadja Gábor sem maradt ki a pikírt replikából, ő így jellemezte a balosokat, akik akár ezt is mondhatnák kérdés-felelek formájában : „Mi mindig is békések voltunk. És az a néhány millió halott? Áh, mindegy, hagyjuk, nem kell itt perlekedni, áskálódni!”
A professzor úr úgy folytatta, hogy a baloldal gyakorlatának lényeges eleme Marxtól kezdve – akiről már sokszor szó volt, és aki szintén szükségesnek tartotta az erőszakot – másik fontos dolog az államellenesség, ugyanis a baloldal szereti magát hatalomellenesnek, autoriterellenesnek bemutatni, viszont azt a paradox helyzetet látjuk, hogy ez egy államellenes etatizmus, ugyanis minél diktatórikusabban működnek, akkor elhal az állam.
Megadja Gábor hozzátette, és még dialektikusan kell gondolkodni. Molnár Attila Károly úgy folytatta, ő érti ezt a dialektikát, de a baloldaliak még soha nem jutottak el odáig, hogy megszüntessék az államot, mindig az első lépést tették meg csupán, amely arról szólt, hogy bevezették az erőszakot.
A professzor szerint a lényeg az, ahol történtek kommunista hatalomátvételek, például 1918-1919-ben Európában, akkor pont azt láttuk, hogy a baloldal nem pacifista, és igencsak szereti az államhatalmat teljesíteni, mind pedig az erőszakot alkalmazni.
Hozzátette azt is, hogy amikor a baloldalnak hosszabb időre sikerült megszerezni a hatalmat, mint például a Szovjetunióban, majd 1945 után nálunk is, akkor pedig a kényszer apparátusával dolgoztak az új ember megalkotásán, átnevelésén. Megadja Gábor eszmetörténész még több izgalmas példát hozott erre a kérdéskörre, amelyet a Visszafoglalásból részletesen megismerhetnek, de az is kiderül, hogy az erőszak hogyan szabadít fel. Ezt nem mi mondjuk, hanem híres szerzők tollából származik. Izgalmas lesz.
