Káposzta, malac, Krumlov

V I L Á G U T A Z ÓKülönleges alkalom a mai: az oldal szerkesztői felfedik kedvenc helyüket. Ez pedig Bohémia ékköve, Cesky Krumlov. A középkori mesevárost szilveszterre ajánljuk, bár ezt a célpontot Európa egyik legkülönlegesebb várkastélya, a fél évezredes épületek, a Budweiser Budvar és a kétféle párolt káposzta vagy a vadregényes kenutúrák végett az év egészére érdemes talonba rakni.

Természetesen vonattal utazik az ember Dél-Csehországba, egyrészt a büfékocsi kényelme, másrészt a linzi közjáték miatt, ami bőven megér néhány görbe órát. A vonatút amolyan rituálé: kis társaságunk maga mögött hagyja a köznapi nyűgöket, és optimistán tekint a közeljövőbe. Teheti is, mert a dél-cseh kisvárosok sosem okoznak csalódást. Amikor Linznél pisszennek az ajtók, ránk szakad a csodálkozás, a város vasútállomása egy év alatt teljesen átépült, a harmadik évezredbeli, csillogó hodály alig emlékeztet a korábbi épület polgári miliőjére, a bécsiszelet-illatra a restiben, s a frissen csapolt sör habjára, de hiába, a haladás könyörtelen. Linz gyönyörű (persze éppen csak addig, amíg az ember nem látta Cesky Krumlovot), tiszta, élhető, a gyorsgasztronómia pillanatok alatt feltérképezhető a macskaköves utcákon (a Schnitzeltől a Wurston át a meghonosodott kebabig), városnézésre azonban nincs is idő, nemsokára indul a gyorsvonat északra, a cseh határra.
Cesky Krumlovnak, az ékszerdoboznak egyetlen hiányossága van: falusi léptékű állomását a nemzetközi viszonylatú vonatok elkerülik (szárnyvonalát a mai magyar uralom már rég felszámolta volna). Egy közeli városkában, Kaplicén találjuk tehát magunkat, késő este van már, telefonon kérünk segítséget a szálláshelyünktől. Nemsokára taxi érkezik, és egészen jutányos áron átszállít minket Krumlovig.
Harmadszor érkezünk az UNESCO világörökségi listájára vett álmoszép, ódon városba, és ugyanolyan izgalom fog el, mint legelőször. Az ember ugyanis nem tud betelni azzal a gyönyörűséggel, amit az öreg hidakon átgurulva a középkori városmagban lát: micsoda városépítészet, micsoda emberközeliség! A középkori meseváros hiánytalanul megmaradt olyannak, mint a Rozmberkek, Eggenbergek, Schwarzenbergek, a helyi uraságok idején lehetett (csak a házakban ma lakók helyett fogadók, panziók, galériák, múzeumok, éttermek vannak, a néhány ezres település akár nyáron, akár télen úgy zsibong, hogy aki nem kifejezetten nagyokat aludni érkezett ide, bizonyosan örömét leli benne). Az ország másik végén a Prágát átszelő, de itt még csak néhány tíz méter szélesen kígyózó Moldva (Vltava) két majdnem teljes kört ír le a városkában. Az egyik karikába épült az Óváros, a másikba egy sziklameredélyre a hatalmas kastély és az Újváros, másnéven a Latrán. Az „új” szó Krumlovban új értelmet kap, hiszen arról van szó, hogy az előbbiben XIV–XV. századi házak vannak, míg az utóbbiban inkább XVI–XVII. századbeliek.
Az utókornak aztán nem volt mersze hozzányúlni e csodálatos alkotáshoz. Az újítók nemigen lépték át a Moldva szabta városhatárt, így ez a kincs a Krumlovot uraló várkastéllyal egyetemben ránk maradt. A kastélyról könyveket lehetne teleírni, itt csak annyit róla, hogy a több mint száz szoba berendezése javarészt eredeti (a szovjet „felszabadítók” kevéssel keletebbre elakadtak). A reneszánsz, ma is medvékkel „őrzött” épületegyüttest később egy (világszerte egyedülálló módon az utolsó kötélhágcsóig fennmaradt) barokk színházépülettel és kastélykerttel egészítették ki, a régit az újabbal egy monumentális boltíves híddal kötve össze.
Amitől az egész hatalmas műemlékegyüttes első számú kedvencünkké vált, az a sajátos atmoszféra: Dél-Csehországban, azaz Bohémiában volnánk, itt a kerítés is a Fernet Stock nevű keserűlikőrből, Budweiserből, lencsés korhelylevesből, sült malacból és kétféle párolt káposztából van (ezt legalább egyszer, pontosan ebben a sorrendben tessék kipróbálni!)
És itt térjünk vissza az utazásunkhoz: ahogyan a szépséggel még korántsem betelt lelkünkkel a főtér mögötti kis utcába érkezünk, és mintegy a négynapos szilveszteri mulatságunk teátrális nyitányaként lenyomjuk a (természetesen az egyik középkori házban berendezett) Travellers Hostel ősrégi kilincsét, rögvest tapasztaljuk, milyen is az igaz bohém lét. 2006. december 30-át írunk, itt már javában a másnapi szilvesztert megszégyenítő előbuli folyik. Hamisítatlan cseh kocsmazenekar nyomja a talpalávalót a valamikori istállóban, a régen élt céhesmester zegzugos házában megkeressük lefoglalt szobáinkat, aztán csatlakozunk a helyiekből és külföldiekből összeverődött közönséghez. A pulton a vízihullák (így magyarítható az utopenec, a hagymás lében úszó hideg szafaládé) és a hermeliek (pikánsan fűszerezett penészes sajt, olajos lében) még bontatlan dunsztosüvegekben várakoznak, hogy aztán égő hajnali gyomrokat csillapíthassanak.
Nehezen lehet leírni azt a könnyedséget, ahogyan itt a kocsmai vendéglátás működik. Legegyszerűbben talán így: amikor Füles barátunk többedszer penget bele a szólózó gitáros húrjaiba, kigyúrt kidobók pofonjai helyett egy kisebb játékgitárt kap, ezt aztán boldogan tépheti reggelig. A szilveszter Krumlovban legalább három napig tart, az egész város nyüzsög, a főtéren ezredmagunkkal bonthatunk pezsgőt (a himnusz itt nem divat, így nagyrészt nekünk köszönhetően mindenki a magyart és a székelyt hallgatja…)
Persze nem muszáj Krumlovba szilveszterkor érkezni: a város szüntelen pezseg, a nyár a vízitúrák ideje. A Moldva forrásvidékéről indulva kenukon csorog itt le fél Csehország. Az aktív turizmusra számos szervezőiroda épít, mi Petrtől béreltünk hajókat. S persze itt van még az egész Bohémia: Krumlov az érintetlen ékkő, de a BZ-motorvonattal mindössze egy órányi zakatolásra található a Krumlovéhoz hasonló, de jóval tágasabb maggal megáldott Ceské Budejovice (németül Budweis, a Budweiser hazája), S ebben a hrabali világban persze minden szépséges városkának saját csodálatos söre és sörgyára van. Kiemelnénk a trebonit: a muzeális sörgyár (Trebonska pivo) rögtön az ódon főtér után, a halastó partján áll. Hatféle friss sör folyik itt a csapokból, de ez már megint egy újabb túra, szedelődzködhetünk.

Információk. Cesky Krumlovba a Budapestről Bécsen át a Linzbe tartó vonaton érdemes elindulni. Linzből busszal (vagy cseh mikrobusszal), illetve a Budejovicébe tartó, a hegyekben kanyargó vasúton lehet továbbjutni. Kaplicében leszállva a restiből is rendelhetünk taxit Krumlovig. Krumlovban fiataloknak, örökifjaknak a Travellers Hostelt (www.travellers.cz) ajánljuk. A leghangulatosabb panzió egy 1459-ben épült házban a Na Louzi, a házban működik a legjobb dél-cseh kisvendéglő (www.nalouzi.cz). Az árak barátságosak (Prágánál és Budapestnél jóval kedvezőbbek.) Petr kenu- és bringakölcsönzője: www.ckvltava.cz. A város honlapja: www.ckrumlov.info