Kína atomenergiára építi a jövőjét

Két új atomerőművi blokkot avattak nemrégiben Kínában. A Sárga-tenger partján lévő tianvani atomerőművet az orosz Atomsztrojexport Zrt. építette meg, üzemanyag-ellátásáról pedig a szintén orosz Tvel gondoskodik.

Ha a jelenben nem is, a jövőben Kína a világ vezető országai közé tartozik majd az atomenergia felhasználásában. Jelenleg az atomerőművek termelése 1,9 százalékot tesz ki az ország energiamérlegében. Ez a mutató ugyan csak a „világranglista” harmincadik helyére elegendő, a működő reaktorok számát tekintve azonban Kína már a tizenegyedik a világon, az építés alatt lévő blokkok rangsorában pedig a harmadik. Jelenleg öt új blokk épül a kontinensnyi országban, s 2020-ig összesen húsz új egységet állítanak majd termelésbe.
Ma négy működő atomerőmű van Kínában, s köztük a legújabbat, a tianvanit nemzetközi sajtótájékoztatón mutatták be nemrégiben orosz, ukrán, bolgár és magyar újságíróknak. A lista nem véletlenül alakult így: a meghívottak mind olyan országból érkeztek, ahol orosz típusú atomerőmű működik. A tianvani is ilyen, a legmodernebb technológiai kivitelben. Az erőmű építéséről Kína 1997 decemberében kötött általános szerződést az orosz Atomsztrojexport (ASE) Zrt.-vel. A megállapodás két ezer megawattos blokk felépítéséről és beüzemeléséről szólt; az első júniusban, a második szeptemberben kezdett termelni normál kereskedelmi üzemben. Az erőművet tengervízzel hűtik – Tianvan Pekingtől körülbelül 850 kilométerre fekszik délnyugati irányban, Csiangszu tartományban, közvetlenül a Sárga-tenger partján. A só kicsapódását különleges fémekből készült berendezésekkel gátolják. A két blokk nyolcezermilliárd kilowattórányi áramot termelt eddig különösebb üzemzavar nélkül. A teljesítményt mindössze egyszer kellett rövid időre visszavenni, amikor az áradások miatt a tengerbe jutó hordalék az erőmű hűtővíz-kiemelő rendszerét részben eltömítette.
Az ASE helyi kirendeltségének vezetője, Alekszander Szelikov külön is kiemelte, hogy az erőmű a világ legbiztonságosabbjai közé tartozik. A blokkokat a szokásos kettő vagy három helyett négy egymás után aktiválódó biztonsági rendszerrel szerelték fel, a reaktoroknak helyet adó épületeket pedig kettős héj fedi. Utóbbiak a reaktorokat még akkor is megvédik, ha egy repülőgép zuhanna az erőműre, s természetesen sértetlenek maradnak a tartományban elméletileg lehetséges legnagyobb méretű földrengésben, hurrikánban vagy árvízben is. Az aktív zóna a valószínűség-számítások szerint százezer évente egyszer sérülhet meg komolyabban, annak az esélye pedig, hogy az erőmű területét radioaktív szenynyezés hagyja el, egymillió évente egy alkalom. Ha ezt levetítjük az erőmű várható üzemeltetési idejére, nullához erőteljesen közelítő számot kapunk. A blokkok irányító rendszerét az ASE német partnere, a Siemens szállította, s elérték, hogy az irányítás 94 százaléka automatikus legyen. Az erőművet nemsokára két újabb blokkal egészítik ki, s ha teljesen felépül, Tianvanban összesen nyolc blokk üzemel majd. A beruházás eddig 750 milliárd forintba került, s nyolcszázalékos eszközarányos nyereséggel számolva huszonöt év alatt térül majd meg.
Az atomerőmű biztonságát szavatolja a benne használt fűtőanyag minősége is. Ezt a szintén orosz Tvel szállítja. A Tvel új fejlesztésű fűtőanyagának egyik tulajdonsága, hogy tíz százalékkal kevesebb kell belőle, mégis ugyanannyi energiát szolgáltat, mint a korábbi. Pjotr Lavrenyuk, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy Kínán és természetesen Oroszországon kívül Finnországba, Bulgáriába, Csehországba, Magyarországra, Szlovákiába, Örményországba, Ukrajnába, Németországba, Svédországba és Hollandiába is szállítanak kazettákat.