Magunkra maradtunk

Amennyiben a Lengyelországban meghirdetett adócsökkentési program életbe lép, akkor a közép- és kelet-európai uniós tagállamok közül hazánk marad az egyetlen, ahol nem történt meg az adórendszer átfogó reformja. A magas adóterhekre és versenyképességünk csökkenésére legutóbb az ICEG gazdaságkutató intézet és az International Herald Tribune figyelmeztetett.

Miután Lengyelországban is meghirdették az adócsökkentés és adóegyszerűsítés programját, a tíz uniós közép- és kelet-európai ország közül hazánk maradt az egyetlen, ahol az adórendszer átfogó átalakítása még várat magára. A versenyképesebb gazdaság érdekében legelőször a balti államok léptek: a 90-es évek közepén bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, és a társasági adó rendszerét is egyszerűsítették. A térségi országok közül Szlovénia volt az első – igaz, adórendszerét nem alakította át olyan gyökeresen, mint például Szlovákia és Románia, ahol 2004-ben, illetve 2005-ben történt meg az összes fő adónemre vonatkozó reform. A cseh adórendszerben januártól lépnek életbe olyan lényeges változtatások, amelyek az ICEG gazdaságkutató intézet legfrissebb jelentése szerint az ország versenyképességének növekedését eredményezik. A csehországi adócsökkentés ráadásul három lépcsőben történik: a változtatások jelentősebb része jövő évtől érvényes, ám a parlament által elfogadott adóreform 2009-re és 2010-re további adócsökkentést határoz meg. A változások nyomán az élőmunkát terhelő adók is látványosan csökkennek: 250 ezer forintos bruttó fizetés esetén egy cseh polgár idén még 199 475 forintot vihet haza, ám a reformcsomag hatására ez az összeg jövőre 220 975 forintra emelkedik.
A lengyel és cseh változtatások tovább ronthatják hazánk pozícióját a térségi adóversenyben, hiszen a visegrádi országok közül a fizetésekből az állam már most is Magyarországon vonja el a legtöbbet, azaz nálunk a legnagyobb a szakadék a bérek bruttó és nettó értéke között. Az előbb említett 250 ezer forintos bruttó fizetés Szlovákiában jelenleg 195 ezer forintos, Lengyelországban pedig 170 875 forintos nettó bért jelent, míg hazánkban a munkavállaló ennyi bérből mindössze 143 ezer forintot tehet zsebre.
A magas magyarországi adóterhekre hívta fel a figyelmet hét végi cikkében az International Herald Tribune (IHT) is. A napilap szerint a jelenlegi gazdasági program rendkívül népszerűtlen, a tavaly szeptemberben és az idén januárban bevezetett adó- és járulékemelések pedig jelentősen viszszafogták a gazdasági növekedést. A lapnak nyilatkozó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor közölte: az adó csak egy tényező a befektetői döntésekben, s a magyar kormány a reformokkal jobb üzleti környezetet teremtett.
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban az IHT rámutat: a tavalyi 11 százalékot meghaladó deficit csak a jelentős adóemelések nyomán csökkent le 9,2 százalékra, a kiadások mérséklése pedig továbbra is várat magára. Az óriási mértékű központosítást illetően a napilap megjegyzi: a kormány kiadásai tavaly elérték a GDP 53 százalékát, s ez az arány idén is várhatóan 51 százalék lesz. A költségvetés rendbetételét illetően a lap közgazdászokra, az üzleti élet irányítóira és a szocialista párt apadó támogatottságát mutató felmérésekre hivatkozva kétségeit fejezi ki, megjegyezve, hogy a népszerűség érdekében két év múlva Gyurcsány újra kiengedheti a nadrágszíjat.

Az SZDSZ felelőssége. Magyarország fő gondja a kiugróan magas államháztartási hiány és a (ha lassulva is, de) folytatódó eladósodás – állapítja meg Bauer Tamás közgazdász, aki a Népszabadságban elhibázottnak nevezte az SZDSZ jelenlegi költségvetési módosító javaslatait. Az SZDSZ-ből nemrégiben kilépett politikus szerint ha valóban meg lehet takarítani az államigazgatás működésén néhány tíz milliárd forintot, akkor azt az adósságcsapdából való kiszabadulásra kellene fordítani, nem pedig a fogyasztás növelésére. A közgazdász emlékeztet: amikor 2005 őszén világossá vált, hogy az országot pénzügyi válság fenyegeti, hiába könyörgött az SZDSZ vezetőinek az adócsökkentési program elutasításáért, azok csak a kampánnyal törődtek, az ország érdekével nem, így tevőleges szerepet játszottak az ország destabilizálásában.