Nagyot bukhatnak az olcsóságot választók

Az euró- és svájcifrank-alapú hitelek legújabb riválisa a japánjen-alapú kölcsön, amely népszerűségét elsősorban a példátlanul alacsony havi törlesztőrészleteinek köszönheti. De még mielőtt a lehetőség mindenkit elvakítana, nem árt kitérni a rizikókra.

Először is figyelembe kell venni, hogy a hitelek kapcsán szóba kerülő devizák között a japán jen mutatja a legnagyobb árfolyam-ingadozást. Mivel a pénzintézetek a törlesztőrészleteket és a kamatokat is ebben a devizában határozzák meg, ám a törlesztés forintban történik, az aktuális részletek a forint–jen árfolyamot követik. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a jennél körülbelül kétszer akkora ingadozással kell számolni, mint a svájcifrank- vagy az euróalapú hiteleknél.
Az árfolyamváltozás lehet kedvező is, amennyiben a forint a jenhez képest erősödik, de ha ez fordítva történik, vagyis a jen erősödik, akkor a japán jenben eladósodott ügyfelek igencsak pórul járhatnak.
Az utóbbi pár évben az euróhoz képest több mint 40 százalékot ingadozott a jen árfolyama, ráadásul a lapunk által megkérdezett szakértők szerint a japán deviza már most is legalább 10 százalékkal alulértékelt. Ez azt jelenti, hogy a következő 5-10 évben jelentős erősödés várható, ami megdrágíthatja a hiteleket. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján a svájci frank árfolyama a forinttal szemben sokkal kisebb mértékben változik, mint a többi deviza, ezért a részletei is kiszámíthatóbbak.
Barcza György úgy véli, hogy a jenalapú hitellel elsősorban azok nyerhetnek, akik hajlandóak kicsit nagyobb kockázatot vállalni, s az esetlegesen megemelkedett részletek finanszírozására is megfelelő tartalékaik vannak. Az elemző úgy véli, hogy vészforgatókönyvként egy fél évig tartó 40 százalékos drágulásra kell felkészülni, s aki úgy véli, hogy ez nem okozna neki gondot, vállalhatja a rizikót. A jenalapú hitel fokozott árfolyamkockázatának csökkentésére a pénzintézetek egy része új hitelkonstrukciót dolgozott ki, melyekben az ügyfelek folyamatosan válthatnak a devizák között. Ezeknél viszont jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk, mert a devizák között nincs közvetlen átváltási lehetőség: a teljes hitelösszeget először devizavételi árfolyamon forintra váltják, majd azt váltják át eladási árfolyamon egy másik devizára, a kettős váltás költsége pedig az ügyfelet terheli. A deviza vételi és eladási árfolyamát a hitelintézet állapítja meg, tehát ez bankonként változhat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a devizanem-váltásos konstrukciók kapcsán aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tájékozatlan ügyfelek meggondolatlan átváltásokba, valutaspekulációkba kezdhetnek, ha a törlesztőrészletük kedvezőtlenül alakul. A részlet emelkedésekor pánikszerű átváltási hullám indulhat el, melyet újabbak követhetnek majd. Mivel az adósok ilyenkor olcsón adják el a devizát, majd drágán vásárolják, jelentős veszteségek érhetik őket.