Már szombaton is zajlottak megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadságharc Szovjetunió általi eltiprásának évfordulója alkalmából. A többek között a Szabadságharcosokért Alapítványba tömörült ötvenhatos civil szervezetek november 3-án rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt a fővárosi Kisfogház emlékhelyen. Ugyancsak szombaton avattak emléktáblát a belső-józsefvárosi harcok, illetve a megtorlás emlékére a Nemzeti Fórum 1956-os munkacsoportja kezdeményezésére. Az emléktáblát Wittner Mária fideszes képviselő és Győrffy László író leplezte le.
A köztársasági elnök koszorúzására a Rákoskeresztúri új köztemetőben került sor tegnap a forradalom kiemelkedő vezetői, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József sírjánál. Sólyom László tisztelgett a vértanúk 301-es parcellánál márványba vésett névsoránál is. Az államfő a gyásznap alkalmából ezután ellátogatott a kőbányai Kisfogházba, ahol Fónay Jenő egykori halálraítélt is jelen volt.
Tegnap reggel Gyurcsány Ferenc MSZP-elnök, miniszterelnök gyakorlatilag titokban, „magánemberként” kereste föl a 301-es parcellát. Társaságában volt Hiller István pártalelnök, kultuszminiszter és Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője.
Tegnap délben a Mátyás-templomban tartottak ünnepélyes szentmisét a 1956-os forradalom és szabadságharc elesetteiért, a megtorlás éveiben, évtizedeiben szenvedőkért, többek között a Nemzeti Fórum szervezésében. Varjú Imre plébános, aki annak idején két évet ült Kádár börtönében, a mise homíliájában felidézte az 51 évvel ezelőtti „saját” november negyedikéjét. Akkor, négy hónapja felszentelt papként, a szeminárium ablakából reggel kitekintve szemtanúja volt, amint egy templomba igyekvő embert lelőnek a Kálvin tér irányából. Imre atya ekkor határozta el, hogy visszatér a Bakáts téri kórházba, ahol előzőleg egy héten keresztül lelkigondozta a sebesülteket. Varjú Imre szentbeszéde második részében felolvasott a kiszabadított Mindszenty József bíboros azon november 3-i rádióbeszédéből, amelyet a kispaptársaival brosúrákon is terjesztettek a szabadságharc leverése után. A tegnap déli szentmisén a hívek könyörgésében közreműködött Wittner Mária egykori halálraítélt is.
„A megtorlás napja – a megtorlás éve: 2007” címmel több civil szervezet részvételével tartottak megemlékezést a Kossuth téren tegnap délután. A Parlament előtt elhangzott: a civilek törvényjavaslatot nyújtanak be azért, hogy a jövőben az 1956-os forradalom tagadását törvénnyel büntessék. Az 1956 Alapítvány, az Október 23. Bizottság Alapítvány és a Kárpát-medencei 1956-os Emlékbizottság tartott koszorúzással egybekötött megemlékezést a Kossuth téren. Az eseményen elhangzott: az igazi rendszerváltás még nem történt meg, de be kell fejezni a megkezdett folyamatot, hogy az országban mindenki egyenlőként élhessen, az ifjúság, a nyugdíjasok, a gazdák és a betegek is. Wittner Mária országgyűlési képviselő úgy vélte: mára bebizonyosodott, Apró Antal vezényelte le a Kossuth téri vérengzést, ma pedig unokái viszik romlásba az országot. A képviselő kijelentette, az Egyesült Államok 1956-ban hibázott, ma mégis ezt az országot szolgálja ki a kormány.
– Hol a becsület, a hit, az erkölcs, a szeretet? – tette föl a kérdést Wittner Mária.
Horváth Attila egyetemi docens, a Civil Jogász Bizottság tagja ugyanitt arra emlékeztetett, hogy 1956-ban a Szovjetunió jogellenesen avatkozott a magyar belpolitikába, mivel egy évvel korábban Ausztria négyhatalmi felosztottsága megszűnt, így okafogyottá vált országunkban a szovjet jelenlét. Horváth Attila kijelentette: az 1848–49-es szabadságharc, az 1919-es tisztogatás és az 1945-ös felelősségre vonás során együttvéve nem ítéltek el annyi embert, mint az ’56-os forradalom után. Székelyhidi Ágoston író párhuzamot vont 1956 és 2007 között, amikor azt mondta: akkor a többség szembeszállt a kisebbségi erőszakkal, ma pedig kialakult egy önszerveződő új többség, amely szintén hatalomváltást akar. A megemlékezés után a megjelentek átvonultak a Szabadság téri szovjet emlékműhöz, ahol Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetőjének vezetésével három keresztet, a jelenkori magyar golgotát helyezték el jelképesen a katonai emlékművel szemben.
Késve érkezett a Jutadombon tartott megemlékezésre tegnap Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Jutadombon az 51. légvédelmi tüzérezred katonái és soroksári nemzetőrök sikerrel szálltak szembe a szovjetekkel 1956. november 4-én. A soroksári rendezvényt a honvédelmi tárca szervezte.
Este hét órakor a fővárosi Hősök terén kezdődött koszorúzás közjogi méltóságok, többek között Gyurcsány Ferenc közreműködésével, ahol a miniszterelnököt több száz tüntető füttykoncertje fogadta. Az eseményt – ahogy azt az utóbbi időszak hasonló rendezvényeinél megszokhattuk – rendkívüli készültség, komoly biztonsági intézkedések kísérték, a környékbeli utcákat lezárták, a földalatti nem állt meg a téren.
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
