Százmilliárdokba kerül a felelőtlenség

Idén is számszerűsíthető, hogy az elmúlt évek felelőtlen gazdaságpolitikája nyomán kialakult hitelvesztés mekkora kárt okoz az országnak. A hiteltelenség miatt a forintban fennálló államadósságunkat a többi visegrádi országhoz képest átlagosan 3 százalékponttal magasabban, azaz csak jóval drágábban hajlandók finanszírozni a befektetők.

Mindez a számok nyelvére lefordítva idén mintegy 345 milliárd forintos többletkiadást eredményez, hiszen a csaknem 11 500 milliárd forintnyi forintadósságot átlagosan 6 százalékos kamattal tudja finanszírozni a magyar állam. A veszteség még nagyobb, ha a visegrádi országok GDP-hez mért adósságának átlagát vesszük figyelembe, versenytársainknak ugyanis a hazánkéhoz képest jóval kisebb adósságot kell finanszírozniuk.
*
A magyarországi 66 százalékos adósságrátával szemben Csehországban és Szlovákiában 30, Lengyelországban pedig 48 százalékos a GDP-arányos államadósság, azaz versenytársaink költségvetését jóval kisebb mértékben terhelik a kamatkiadások, mint nálunk. Mindez azt is jelenti, hogy hiteles gazdaságpolitika esetén most az adóterhek is alacsonyabbak lehetnének hazánkban, ennyi pénzből ugyanis jelentősen csökkenteni lehetett volna például az élőmunkát sújtó, jelenleg kiugróan magas adókat és járulékokat.
Az évi több száz milliárd forintos hitelességi veszteség hátterében több, egymással párhuzamosan lezajlott, illetve egymásból következő folyamat áll. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak öt fő okkal magyarázta a hazánkat sújtó többletkiadást. 2002-től fedezet nélküli jelentős túlköltekezésbe kezdett az állam, s a helyzeten a következetlenséget mutató kormánydöntések tovább rontottak. Az államháztartás gyorsuló eladósodásához társult a lakosság szintén emelkedő eladósodása, ami ugyancsak a piaci kamatok emelkedését váltotta ki. Az első komolyabb bizalmi válság 2003 végén következett be, amikor a kormány kénytelen volt beismerni: tarthatatlan a 2003-as költségvetés.
A kínos beismerés ezek után minden évben megismétlődött, ami folyamatosan növelte a hazánkkal szemben fennálló bizalmatlanságot, s folyamatosan drágította aadósságunk finanszírozását. Az elemző szerint milliárdos károkat okoztak a költségvetési trükközések, így az áfavisszatartás és a különböző támogatások kreatív elszámolása is. A hitelességi válsághoz jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a magyar kormány két egymást követő évben az uniós szabályokkal ellentétesen kívánta elszámolni az autópálya-építéseket, s a költségek büdzsén kívüli elhelyezését mindkét esetben az Európai Uniónak kellett megakadályoznia. A külföldi befektetők legdrágábban tavaly voltak hajlandók finanszírozni adósságunkat, ekkor kérték a legmagasabb kamatfelárat a magyar állampapírokért. A megszorító- csomagok bevezetése és a konvergenciaprogram módosítása nyomán hazánk tavaly végül el tudta kerülni a forint erőteljes esésével és a tőkekivonással járó pénzügyi válságot, a hitelesség újraépítése azonban Suppan Gergely szerint még sok időt fog felemészteni.
A Pénzügyminisztérium legutóbbi adatai szerint idén kilencszázhetvenmilliárd forintot, azaz a társaságiadó-befizetések kétszeresét emésztik fel a kamatterhek. A 2008-as költségvetési törvényjavaslat jövő évre 1098 milliárd forintnyi kamat kifizetését határozza meg, miután december végére az államháztartás adóssága 17 040 milliárd forintra emelkedik. A teljes adósságállományból jövőre várhatóan 12 150 milliárd forintot tesz ki a forintadósság. A hitelesség viszszaszerzésének lassú folyamatára utal, hogy a pénzügyi tárca a következő évekre is hatalmas kamatteherrel számol: a 2009-es előirányzat 1081 milliárd forintról, a 2010-es pedig 1094 milliárd forintról szól.