Színes fotó a FAZ címlapján

A német Európa vezető és a világ ötödik legnagyobb médiapiaca. A nyomtatott sajtó, kilábalva eddigi talán legnagyobb válságából, új utakat keresve próbál megbirkózni a XXI. század kihívásaival. Ennek legutóbbi példája, hogy szakítva hagyományaival, színes fotóval a címlapján jelenik meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Mintegy négy esztendő elteltével, 2004 végén kezdett kilábalni mély válságából a nyomtatott sajtó. A német lapokat fenyegető helyzetet a gazdasági recesszió váltotta ki. A vállalkozásokra nehezedő anyagi teher a hirdetési piac öszszeomlásához vezetett, a kiadók elvesztették reklámbevételeik több mint felét, kénytelenek voltak megválni adminisztratív munkát végző alkalmazottaik egy részétől. Számtalan szakma (ingatlan- és munkahely-közvetítés, autóipar) a sokkal előnyösebb ajánlatokkal fellépő internetes piac felé fordult. A gazdaság stabilizálása véget vetett ugyan a mélyrepülésnek, de arra késztette a kiadókat, hogy maguk is új utakat keressenek. Így főleg a fiatalok igényeit szem előtt tartva megjelent a kompakt formátum. Jó példa erre a Die Welt. A Süddeutsche Zeitung irodalmi könyvtárat hozott létre, a hetente megjelenő Die Zeit lexikonsorozatot bocsátott ki. Mindezt arra a meggyőződésre alapozva, hogy a lapok jó hírneve más irányú vállalkozásokat is sikerre vihet. A posta szolgáltatásainak liberalizálása további lehetőséget nyújtott. A német kiadók a levélkézbesítésért indítottak harcot, utalva az általuk üzemeltetett és jól bevált terjesztési rendszerre, a tapasztalt munkatársakra.
A gazdasági jellegű átalakulások mellett a nyomtatott sajtó tartalmilag alig változott. Anja Pasquay, a kiadók szövetségének sajtófőnöke e jelenséget azzal magyarázza, hogy „a jó zsurnalisztika bizonyos előfeltételekre támaszkodik, ezek pedig a gazdasági receszszió megindulása előtt sem voltak mások, mint ma”. Feltűnő jelenség ugyanakkor, hogy elmosódnak a különböző rovatok közötti határvonalak, az irodalmi cikkek például sokszor jelentős politikai mondanivalót tartalmaznak. Fokozatosan érzékelhető a témák erősebb személyi kötődésű feldolgozása. Németországban azonban nincs pártelkötelezettség. A hírmagyarázatok és kommentárok legfeljebb liberális vagy konzervatív tendenciát mutatnak. Inkább a gazdasági, semmint a politikai szféra részéről érezhető néha nyomásgyakorlás. Voltak vállalatok, amelyeknek nem tetszett egy-egy lap tudósításának hangneme, ezért visszavonták hirdetéseiket.
Az olvasókért harcoló német nyomtatott sajtó attól sem riad vissza, hogy átalakítsa megjelenési formájának egyes tradicionális jellemzőit. A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) átvilágította olvasótáborát, és rájött, abban túl kevés a fiatal. E felismerés vezetett azután oda, hogy a FAZ lemondott kommentárjainak a középkorra visszanyúló, úgynevezett gótikus betűkkel szedett szalagcíméről, és ezen túlmenően színes fotóval illusztrálja a lap első oldalát. Az évtizedek óta használt forma modernizálása kétszáz előfizetőt arra késztetett, hogy felmondja megrendelését, holott a „forradalminak” minősült változás semmi befolyással sem volt a lap megszokott tartalmi irányvonalára.
A kritikus időszak nem múlt el széles körű felháborodást kiváltó botrány nélkül. A Münstersche Zeitung szinte az éj leple alatt lebonyolított akcióval útilaput kötött teljes szerkesztősége talpa alá, és alacsony bérért alkalmazott újságírógárdával pótolta őket.