Takács Albert megvédte a rendőröket

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy megváltozzék a gyülekezési törvény. Ezt a véleményét a szombati újságíró-incidens kapcsán mondta lapunknak.

A rendőrség szombaton ismét vitatható jogszerűséggel lépett fel néhány tucat tüntető ellen. Igazoltattak, bilincseltek, előállítottak többeket, miközben a megmozdulás senkinek a jogait nem sértette, semmilyen fennakadást nem okozott, békés volt és csöndes.
– A rendőrségnek ilyenkor nincs mérlegelési lehetősége. A gyülekezési törvény szerint a be nem jelentett demonstrációt a rendőrség feloszlatja. Nem az áll a jogszabályban, hogy feloszlathatja, hanem hogy feloszlatja. Kész. Ezen nincs mit vitatkozni. Azokkal a résztvevőkkel szemben pedig, akik a helyszín elhagyására vonatkozó felhívásnak nem tesznek eleget, kényszerintézkedés alkalmazható.
– Ki számít résztvevőnek? A munkáját végző újságíró?
– Mindenkinek, aki a helyszínen van, szembe kell néznie a jogkövetkezményekkel. Mindegy, hogy a munkáját végzi, vagy demonstrál.
– Alig több mint egy éve ön az állampolgári jogok ombudsmanjaként még egészen máshogy vélekedett.
– Nézze, vállalkozói szabadság is van, de ha valaki egy be nem jelentett demonstráció helyszínén perecet árul, a rendőrség pedig oszlatni kezd, akkor a perecárusnak is mennie kell. Mint ahogyan az újságírónak is.
– Ez alapján annak a mentőnek is, aki egy be nem jelentett demonstráció helyszínén sebesültet lát el. Nem kevésbé csak a munkája szólította oda, mint az újságírót.
– Az újságírókat is szabályosan felszólította a rendőrség, hogy hagyják el a helyszínt.
– A strasbourgi emberi jogi bíróság ajánlása szerint a be nem jelentett, de békés tüntetés sem oszlatható fel, a résztvevők ellen nem indulhat eljárás. Ehhez képest nálunk két tucat embert kétszáz rendőr zavar szét, újságírókat visznek el, a résztvevők ellen eljárások indulnak. Ilyenkor hol vannak az uniós jogelvek? Hogy a polgári szabadságjogokról már ne is beszéljek.
– Az emberi jogi bíróság állásfoglalása ugyan irányadó, de a tagállamoknak széles körű lehetőségeik vannak arra, hogy a részleteket maguk dolgozzák ki.
– Ön igazságügyi miniszterként szorgalmazhatná, hogy módosítsák a gyülekezési törvényt: saját, még ombudsmanként tett ajánlásainak megfelelően kezdeményezhetné a jogszabály átalakítását.
– Ez nem ilyen egyszerű. A módosításokhoz kétharmados támogatás kellene a parlamentben, ez sok egyeztetést igényel.
– Szerintem amiatt nem kell aggódnia, hogy az ellenzék ne lenne partner a be nem jelentett demonstrációk körüli jogi helyzet tisztázásában.
– Ezt nem tudhatom, egy ötpárti egyeztetéssorozat sokáig eltarthat. De vannak elképzeléseim, hogy mit és hogyan változtatnék meg.
– Mik az elképzelései, és mikor tesz javaslatot ezek beépítésére?
– Még nem szeretnék ennyire előreszaladni.
Vezércikk a 7. oldalon