Szerdán folytatódott Topolánszky Ákosnak, az egykori ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkárának tanúkénti meghallgatása a Zuschlag-ügyben – közölte lapunkkal a Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes.
Szabó Ferenc lapunknak beszámolt arról, hogy az első alkalommal nem volt elég idő – csupán bő két óra – a vallomás megtételére, ezért kellett Topolánszkyt ismét beidézni. A főügyészhelyettes azt is közölte: szinte biztos, hogy 2-3 hónappal meg kívánják hosszabbítani a nyomozást a Zuschlag-ügyben a felmerülő új körülmények miatt.
Topolánszky Ákos az Info Rádiónak elmondta: az ügyészség elsősorban arra volt kíváncsi, mi egy pályázat kiírásának és elbírálásának a folyamata, kinek mi a szerepe, kinek milyen aláírási jogosultsága van. „A pályázatok esetében normális az, hogy a szakértők elbírálása nyomán jön létre a nyertesek listája, hiszen előre jól ismertek a feltételek. A jogi folyamat szerint a minisztérium rendeletben meghirdeti a pályázatokat, amitől eltérni nem lehet” – fogalmazott.
*
Miután az illetékes felterjeszti a szakértői listát a politikai vezetésnek, attól már nem lehet eltérni. Ott már csak olyan szempontok alapján lehet módosítani a listákat, amelyek a politika érdekeit tükrözik. Ilyen rendszeresen történt – nyomatékosította Topolánszky, aki szerint ilyen a teljes közigazgatási struktúrában megtörténik, ami elvi értelemben még akár jogos is lehet, de jogszabályi értelemben nem, hiszen a kiírt pályázatot már nem lehet módosítani. Ha mégis történik változtatás, akkor már „párt- vagy személyi érdekek vezetik a politikusokat. Ilyen állandóan előfordul – nem csak a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumban akkor. A minisztériumi világban ez így zajlik” – ecsetelte Topolánszky, majd hozzáfűzte: „Az Európai Unióban tíz euróból egyet tekintenek politikai korrupcióra eltérülőnek, Magyarországon ez az arány valószínűleg jóval magasabb. Óriási pénzekről van szó, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg.” A volt helyettes államtitkár úgy véli: amikor „Magyarországon normatív cselekvésnek számít az, hogy a politika jogszabályokkal körülsáncolt helyzetben is képes eltéríteni a pénzeket, akkor ez egy nagyon-nagyon veszélyes ügy. Az én értelmezésemben bármilyen ilyen cselekmény súlyos bűncselekményi forma, konkrétan hivatali hatalommal való visszaélés, amelyeket azonban nem vesz észre a joghatóság”. Topolánszky a hvg.hu-nak korábban azt nyilatkozta a Zuschlag-ügy kapcsán, hogy ő is találkozott „nehezen megtagadható” kérésekkel, amikor támogatások odaítéléséről kellett dönteni a Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök vezette tárcánál. Az interjúban a minisztérium viszonyai kapcsán beszélt az ott tapasztalható informális hierarchiáról, és az akkor közigazgatási államtitkárként működő Szilvásy György által bevezetett pályázati támogatási előzsűriztetésekről is.
A Hír TV egyébként úgy tudja: a szocialista alapítványi csalás ügyében az ügyészség a tárca másik helyettes államtitkárát is újra meg akarja hallgatni. Ocsovai Tamás korábban azt vallotta: a nyertes pályázatokról a miniszter és az MSZP meghatározó ifjúságpolitikusai közösen döntöttek. Információink szerint nem kizárt, hogy prominens vezetőket újra tanúkénti kihallgatásra invitálják az ügyészségre.
Ismeretes, hogy Gyurcsány már járt Kecskeméten, több órás tanúmeghallgatására kora este titokban érkezett. Közigazgatási államtitkára, Szilvásy György titokminiszter szintén már megjelent tanúként a bács-kiskuni megyeszékhelyen, csakúgy, mint Jánosi György és Göncz Kinga volt ifjúsági tárcavezetők.
Csibészek és csontvázak. Medgyessy Péter volt miniszterelnök a Napi Ásznak így fogalmazott: „Egy pártot néhány csibész viselkedése alapján megítélni hiba. Viszont az is igaz, hogy nem akkor kell tisztasági csomagot hirdetni, amikor már olyan nagy a rendetlenség, hogy csontvázak zuhannak ki a szekrényből.”
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
