Tovább dagad a Leader-botrány

Örülni kellene, hogy a vidékfejlesztési programokra hetvenmilliárd forintnyi európai uniós támogatás áll Magyarország rendelkezésére hétéves lebontásban, ám a kormánypárti szervezők visszaélései már akkor tönkretették a Leader-programot az ország 168 kistérségében, amikor még el sem kezdődött – hívta fel lapunk figyelmét Molnár János, a jobboldali többségű gönci önkormányzat polgármestere. Papp Zsolt, az abaúji Leader-akciócsoport MSZP-s vezetője kérdésünkre elismerte, a csoport alapítói hallomásból ismerték meg a lehetőséget, s így jelentkeztek. Ismeretes: a jobboldali vezetésű önkormányzatok itt is kiszorultak a döntéshozatalból.

Az észak-abaúji Gönc városának polgármestere, Molnár János úgy véli, az ország minden Leader-akciócsoportját mihamarabb fel kell felszámolni a tudatosan kialakított baloldali túlsúly miatt, majd újra kell szervezni. A határidők ugyan csúsznak, mindazonáltal az Európai Uniónak sem lehet célja megengedni, hogy vidékfejlesztés címén szocialista pénzforrássá váljon a Leader-program. Hetvenmilliárd forint a tét, az ellenzékiek pedig nem véletlenül háborognak. Emlékeztetett: a régiók jobboldali civil szervezeteinek, vállalkozóinak, önkormányzatainak többsége csak a megalakulásról szerezhetett tudomást, következésképpen – a Leader szabályai értelmében – a beérkező milliárdok elosztásába nem szólhatnának bele. Molnár rámutatott: képviselő-testületét csak szeptember 14-én tájékoztatták a fejleményekről, holott az alapítás már szeptember 5-én megtörtént. Így Gönc, hasonlóan az összes jobboldali többségű településhez, tevőlegesen nem vehetne részt abban a munkában, ahol az alapítók jelentős, mintegy háromszázmilliós többlettámogatásban részesülnének az 1,150 milliárd forint elosztásából adódó fáradalmak elismeréséül.
A dühös polgármester úgy gondolja: valószínűleg itt „jön a képbe” Nyakó István, az MSZP szóvivője, aki a fideszes Ódor Ferenccel szemben vereséget szenvedett országgyűlésiképviselő-jelöltként Abaújban, de 2006-ban listán mégis parlamenti mandátumhoz jutott. Molnár hozzátette, érdekes módon az alapítók név szerinti listája alapján egyértelműen megállapítható, hogy Nyakó baráti köre alkotja a huszonhetek társaságát. Állította, jó néhány régió leaderes névsorát látta, s furcsának tartja, hogy a minimum húsz alapítóból álló akciócsoportok között egy-egy személy többször is szerepel hol vállalkozóként, hol civil szervezeti vezetőként, ugyanakkor helyenként a családtagokat szintén beszervezték. Ez – tette hozzá – országos jelenség, s éppen ezért volna célszerű újrakezdeni a Leader-csoportok szervezését. A szikszói csoport tagja, az MSZP-s Molnár István – aki köztudottan Nyakó István jobb keze volt a parlamenti választások idején – vallja, hogy tisztességes keretek között alakult meg a Leader-szervezet. Ugyanakkor elismerte: egyrészt egyéni vállalkozóként, másrészt a Sikeres Abaújért Egyesület illetékeseként dolgozik a programban. Arra nem válaszolt, vajon a neve miként tűnhet fel kétszer is az alapítók között, s a fia honnan szerzett tudomást a szervezkedésről, mivel ő ugyancsak alapító.
Surján László, az Európai Parlament néppárti képviselője szerint nem véletlen, ha Brüsszelben azt beszélik, hogy konszenzuskeresés helyett a magyarok veszekednek a Leader-program megvalósítása kapcsán. Márpedig – fogalmazott – csak a szemben álló felek megegyezése vezethet eredményre.
Szeles András, Encs fideszes alpolgármestere rámutatott, eredetileg városának önkormányzata is szerepelt a szeptemberben összeállított alapítói névsorban, de miután a hét kormánypárti és hét ellenzéki képviselőből álló önkormányzat grémiuma október 4-én úgy döntött, nem asszisztál az MSZP-hez közel álló Bratu László polgármester kulisszák mögötti cselekedeteihez, az alapítók huszonnyolcas létszáma huszonhétre csökkent. Az alpolgármester szerint természetesen jól jött volna a Leader-program plusztámogatása, viszont állítja: a polgármester nem dönthet a képviselők helyett, így a tisztességtelen úton érkező pénzre nem tartanak igényt. Emlékeztetett, az encsi visszautasítást követően alakult meg a Leader-program öttagú stratégiai csoportja, s ebben a csapatban „játszik” Bratu László is.
Mint arról beszámoltunk, a három kistérség alkotta abaúji Leader-akciócsoport vezetője, a korábban ismeretlen, fiatalon gyors karriert befutott szocialista Papp Zsolt lett, aki elismerte, hogy a szeptember 5-i alapítás előtt nem tájékoztatták az önkormányzatokat, civil szervezeteket és magánszemélyeket a lehetőségekről. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy az alapítók hallomásból ismerték meg a lehetőségeket, s így jelentkeztek. Papp Zsolt köztisztviselő, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat MSZP-frakciójának külső tagja is, aki pályázati úton közel tizennyolcmillió forintot nyert.