Alkotmányt sértenek az apró betűk?

Az előfizetői szerződések kisbetűs részeit vizsgálja a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). Az eljárás célja, hogy megállapítsa: jogszabálysértő-e a csak nagyítóval olvasható betűk használata. A döntés várhatóan elősegíti az ügyfelek jogérvényesítését.

Jakubász Tamás
2007. 12. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vizsgálatot indított a Nemzeti Hírközlési Hatóság egy távközlési társaság szerződéseivel kapcsolatban. Az NHH eljárását állampolgári bejelentés alapján kezdeményezte Szabó Máté. Az ombudsmanhoz érkezett beadványban a panaszos azt kifogásolta, hogy a Tele2-vel kötött előfizetői megállapodás szabad szemmel alig olvasható betűmérettel tartalmazza az általános szerződési feltételek kivonatát. A kivonatban azok a legtöbb megállapodásban szereplő kikötések találhatók, amelyeket a társaság egyedül, a fogyasztótól függetlenül határoz meg. A bejelentő nem tudta elolvasni az általános szerződési feltételekben foglaltakat, ezért számlázási vitába keveredett a telefoncéggel.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy vélekedett: a jogbiztonság alkotmányos elvével ellentétes, ha az előfizető azért nem ismeri a szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit, mert nem vagy csak nagyítóval tudja elolvasni a megállapodás bizonyos részeit. Szabó Máté álláspontja szerint egyenesen az alaptörvénybe ütközik, ha a szerződést rendkívül apró betűvel írják le. Összehasonlításul: a napilapokban használt betűméret felének, negyedének megfelelő nagyságú szöveg szerepelt a szerződésekben.
Az NHH többször vizsgálta már a távközlési szolgáltatók és a fogyasztók közötti megállapodásokat – mondta lapunknak Márton György. A hírközlési hatóság szóvivője hozzátette ugyanakkor, hogy a mostani eljárás eltér a korábbiaktól. Az NHH-nak most arról kell döntenie, megfelel-e az áttekinthetőség és az olvashatóság követelményének az apró betűvel írt szöveg. A szóvivő közölte: nem határozhatják meg, mekkora méretű írásjeleket kell használni. Csak afelől dönthetnek, hogy az érintett szerződés olvasható-e vagy sem.
Márton György úgy vélekedett, hogy ha a hatóság elmarasztalja az érintett céget, várhatóan az összes telefontársaság alkalmazkodni fog határozatukhoz. Vagyis ezután nagyobb betűvel írják le a megállapodásokat. Ennek az lehet a következménye, hogy több oldalas irat tartalmazza majd a szerződések részleteit, és elképzelhető, az ügyfelek a nagy terjedelem miatt nem olvassák el a dokumentumokat. Jelenleg azonban csak az éles szeműek tudhatják meg, mit is tartalmaz pontosan az előfizetői szerződés.
Ide tartozó hír, hogy az NHH január 1-jétől megújítja az elektronikus hírközlési szolgáltatások hatósági nyilvántartását. A megújítás célja a teljes körű elektronikus ügyintézés megvalósítása a hatóság és a szolgáltatók között. Az új rendszer előfizetői és hálózati szolgáltatásokat különböztet meg. Az előfizetői szolgáltatások hangátviteli, bérelt vonali, adatátviteli és műsor-terjesztési szolgáltatási csoportokra oszlanak, a hálózati szolgáltatásokat pedig négy nagy és több alcsoportba sorolják. A hivatal szerint az új besorolás átfogóbb és pontosabb képet nyújt a szolgáltatások tényleges tartalmáról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.