Bóka Máté Ciprián, Bodacz Péter, Csécsi László, Jámbor Gyula
A baranyai megyeszékhely vezetése a közelmúltban mutatta be befektetési portfólióját, amelyben a beruházások lehetőségeit ismertetik a potenciális befektetőkkel. Majdnem mindegyik fejlesztés záloga az, hogy javuljon a közúti infrastruktúra: megtörténjék a 6-os főút felújítása, és az autópálya néhány éven belül elérje a várost.
A tervek szerint a Pécset keletről elkerülő út mellett, az új M6-osról jól megközelíthető helyen épülne fel hat és fél milliárd forintból az új Egészségipari Innovációs Központ, s a helyi ipari park is a gyorsforgalmi út közvetlen közelében található. A város egyik legnagyobb horderejű és a régióra is kiható fejlesztésének azonban a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program ígérkezik. Az EKF keretében megközelítőleg negyvenmilliárdból négy nagy projektet valósítanak meg.
Létrehoznak egy konferencia- és koncerttermet, egy nemzetközi tárlatok megtartására is alkalmas kiállítóteret, a Zsolnay gyár területén pedig egy kulturális negyedet alakítanak ki, de 2010-re a több könyvtárat is integráló tudásközpont is elkészül.
Az EKF-hez kapcsolódóan a magánbefektetők szállodákat, illetve wellness-szállókat építenek a megyeszékhelyen – szintén az autópálya átadására időzítve a beruházásokat. Bókay Endre, Pécs országgyűlési képviselője szerint a megyeszékhely – más bányászati központokkal együtt – igencsak megszenvedte a rendszerváltással járó gazdasági átalakulást, s bár nem került olyan mély válságba, mint egyes szocialista iparvárosok, az autópálya megépítése nagymértékben javíthat a település pozícióin. A kulturális főváros program szintén léptékváltást hoz – teszi hozzá –, a megyeszékhely megközelíthetősége a program sikerének egyik záloga is. Úgy véli, hogy miután az M6-os a nemzetközi V/c korridornak is része, a Dél-dunántúli régió az út megépítésével a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódik. A képviselő elmondta azt is, nem tettek le arról sem, hogy Pécsen túl nyugati irányba egészen Szigetvárig – legalább egy-egy sávban – elkészüljön a pálya. Mint mondja, a Vegyépszer által megépített M9-es autóút pedig – a szekszárdi Duna-hídhoz kapcsolódóan – kelet–nyugati irányban jelent öszszeköttetést a régiók között.
– Pécsről, s általában a Dunántúl déli részéről a szekszárdi Szent László híd megnyitása óta eltelt négy év alatt könnyebb lett közúton kapcsolatot tartani az ország keleti részével, s ezáltal élénkülnek a kapcsolatok – mondta Juhász János, a Vegyépszer vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor Szekszárd és környéke lakóinak valószínűleg számottevően javulnak az életkörülményei. A híd előnyösen befolyásolja a tőkebeáramlást és különösen a kiskereskedelmi kapcsolatok bővülését. A Kalocsai kistérség szintén közvetlen haszonélvezője a szekszárdi Duna-hídnak. Az M6-os autópálya értékét növeli a Dunaújvárosnál idén nyáron átadott Pentele híd, amely a leghosszabb magyarországi folyami híd, s egyben az első autópályás átkelő a Dunán. Az építmény az M8-as autópálya része, amely a Duna mentén futó M6-os autópályát, a 6-os főutat és a Duna bal partján fekvő Dunavecsét elkerülő 51-es főutat köti össze. A híd teljes hoszsza 1675 méter, szélessége pedig 41 méter.
Szintén Vegyépszer-projektként jegyzett a 6-os főút felújítása, amelynek köszönhetően ugyancsak jelentős minőségi változás áll be a közlekedésben, egyben alternatív útvonalat is kínálva a települések között közlekedőknek. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára szerint az évtizedes Budapesttől való bilaterális függőség is csökkenhet az M6-ossal. A titkár elmondta, a várostól alig húsz kilométerre futó nemzetközi közlekedési folyosó Lengyelországon és Magyarországon át egészen az Adriáig teremt kapcsolatot a kelet-közép-európai régió államai között.
Hozzátette: ezek az országok egymás piacain az adott gazdaság három százalékában részesednek, ezzel szemben a nyugat-európai országok esetében ez az arány ötven százalék. A titkár szerint az igencsak egyoldalú függőségi viszonyon is jelentősen változtathat a korridor. A tolnai megyeszékhely, Szekszárd vezetői a gazdaság területén két kitörési pontot látnak – a termelőüzemek letelepítéséről s a turizmusfejlesztésről van szó –, amelyek szintén köthetőek az autópályához, az M9-es autóúthoz, illetve a város határában már elkészült Duna-hídhoz. A megyeszékhely alpolgármestere, Ács Rezső szerint logisztikai szempontból még hátrányban vannak, de úgy gondolja, öt év múlva már előnnyel indulhatnak a befektetők megnyerését célzó versenyben.
Hozzátette, hogy a helyi ipari parkban jövőre négyszázmillió forintos fejlesztést hajtanak végre, éppen azért, hogy a pálya elkészítésének idejére az itt letelepedni szándékozó üzemeket teljes infrastrukturális háttérrel fogadhassák.
